Meg kell szüntetni a hosszú távú áramvásárlási szerződéseket
A villamosenergia-piac liberalizálásának néhány összefüggése címmel publikált anyag – amelyet pénteken sajtótájékoztatón ismertettek – a magyar piac jelenlegi működését, tapasztalatait és anomáliáit tekinti át, s fogalmazza meg a készítők ajánlásait. A hosszú távú áramvásárlási szerződések által a közüzemi nagykereskedő MVM-nél lekötött termelési kapacitások felszabadítása nélkül nem lehet megfelelő kínálat a versenypiacon.
Elengedhetetlen, hogy ez a kapacitás a szabadpiaci kereskedők és a fogyasztók számára is hozzáférhetővé váljon. Hatósági ár a tanulmány készítői szerint csak a rendszerhasználati díjnál lenne indokolt – emelte ki a tájékoztatón Gém Erzsébet, a Kopint-Tárki vezető kutatója.
A htm-ek felbontásának technikájára már számos elképzelés született, a részleges módosítástól a teljes felszámolásig. Ahhoz, hogy az erőművek kompenzálása miként történik meg, a tanulmány készítői szerint figyelembe kell venni, hogy a htm-ekkel rendelkező privatizált erőműveknek immáron 10 éve államilag garantált, igen magas (közel 10 százalékos) a megtérülési rátájuk.
Szükséges lenne továbbá az importlehetőségek bővítése, a határkeresztező kapacitások teljes felszabadítása, illetve a szervezett energiapiac létrehozása. E ponton a Kopint-Tárki szakemberei mindenképpen regionális áramtőzsde létrehozását tartanák indokoltnak, így lenne biztosítható a megfelelő kínálat. Ennek fejlődéséhez pedig nélkülözhetetlen lenne a regionális és kétoldalú együttműködések erősítése a környező országokkal, illetve a szabályozás, rendszerirányítás, határkeresztező kapacitásokhoz való hozzáférés harmonizálása uniós szinten.
A rendszerirányítás kérdését illetően – mint Gém Erzsébet hangsúlyozta – a Mavir (amely ma az MVM portfóliójához tartozik) tulajdonosi függetlensége szükséges. Le kell választani a közüzemi nagykereskedőről, mert az adminisztratív korlátok nem jelentenek megfelelő garanciát a teljes függetlenségre.
A Kopint a 80-as évek vége óta folyamatosan készít elemzéseket a magyar gazdaság liberalizálásának állomásairól. A korábbi példák egyértelműen azt mutatják, hogy a versenyhelyzet kialakulása nem járt együtt az ellátásbiztonság veszélyeztetésével – hangsúlyozta újságírói kérdésre reagálva Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója, példaként említve a légi közlekedés liberalizációját. A közüzemnek ugyanakkor nem csupán versenytorzító hatása van.
Mivel a szabadpiacról bármikor visszatérhetnek a fogyasztók a közüzembe, az itt érvényesülő árak egyfajta ársapkaként működnek – emelte ki Palócz Éva. Ha ugyanis a versenypiacon e szint fölé mennének az árak, a fogyasztók visszaáramlanak a közüzembe.
