A gyógyszergyártók törvénymódosítást süórgetnek
A Gyógyszer-gazdaságossági törvény kihirdetése óta számos, a törvény értelmezésével kapcsolatos kérdés vetődött fel. A törvény egyes rendelkezéseivel kapcsolatban pedig megalapozott alkotmányossági aggályok is felmerülhetnek, a jogszabály ugyanis vélhetően több ponton is sérti az arányos közteherviselés elvét, valamint a hiányos, pontatlan szabályozási rend miatt nem teszi lehetővé az adóalanyok számára a jogkövető magatartást - áll a PricewaterhouseCoopers (PwC) adó- és jogi hírlevelében.
A hírlevél szerint a külföldi illetőségű adóalanyok esetén bizonytalanság van a befizetési kötelezettség teljesítését illetően. A Gyógyszer-gazdaságossági törvény ugyanis meghatározza, hogy a törvényben meghatározott befizetési kötelezettségek alanya a forgalomba hozatali engedély jogosultja, azonban arra nem tér ki, hogy az adóalany miként tudja teljesíteni befizetési kötelezettségét, ha külföldi illetőségű. A külföldi illetőségű adóalanyok esetében továbbra is kérdéses, hogy milyen módon lehetne figyelembe venni a befizetési kötelezettségeket a kettős adóztatás elkerülését szolgáló egyezmények tekintetében. A törvény ugyanis abból a vélelemből indul ki, hogy a gyógyszer magyarországi forgalmazásából származó anyagi előnyök a gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultjánál realizálódnak, miközben az esetek többségében a valóságban a magyarországi forgalmazásból származó nyereséget a vállalatcsoporthoz tartozó más társaság szerzi meg.
Ennek következtében azokban az esetekben, amikor nem a külföldi adóalany a tényleges haszonhúzó, az illetősége szerinti államban problémákat okozhat a magyar adó ráfordításként történő elszámolása. További értelmezési problémát vet fel a befizetési, illetve a visszafizetési kötelezettség összegének meghatározása. Ugyan az OEP honlapján már jelent meg iránymutatás a kötelezettségek kiszámítási módjára vonatkozóan, azonban a kiadott számítási módszer számos kérdésre továbbra sem ad választ. Így például az adókötelezettség egészét tekintve lényeges eltéréseket okozhat, hogy a fizetési kötelezettségeket az egyes vállalatok szintjén, vagy az egész vállalatcsoport szintjén kell meghatározni. Az adatszolgáltatás folyamatával kapcsolatosan felvetődik, hogy a helytelen adatok miatti téves kötelezettség-teljesítés okán kit sújt szankció.
A kötelezettség kiszámításához szükséges adatokat ugyanis az OEP szolgáltatja a társaságok számára, ezért továbbra is kérdéses, hogy amennyiben az OEP által az adóalany rendelkezésére bocsátott adatok hibásak, és ennek következtében az adóalany nem megfelelően teljesíti kötelezettségét, ki viseli ennek következményeit. "Az ismertetett problémákkal összefüggésben már többször nyújtottunk be hivatalos állásfoglalás iránti kérelmeket, ezért egyes értelmezési kérdésekkel kapcsolatban a hivatalos álláspont már ismert. Összességében azonban az említett gondokat jogszabály értelmezés útján nem lehet megoldani, ezért úgy gondoljuk, hogy a törvény több rendelkezése továbbra is módosításra szorul" - áll a PwC hírlevelében.
