Áremelést hozhat a kábelvita
„A mai üzleti és műszaki feltételek mellett a korábbi árkonstrukciók, amelyek érvényben voltak a kisfeszültségű telefon, kábeltévé közös oszlopsoros hálózatoknál, már nem alkalmazhatók” – áll abban a nyilatkozatban, amelyet az E.On érdeklődésünk nyomán adott ki. Ebből kiderül, hogy a társaság jelenleg olyan árkonstrukciókon dolgozik, amelyek már számolnak a többlet-igénybevételből származó mechanikai kapacitásnövekedési, üzemeltetési, karbantartási, üzemzavar-elhárítási többletköltségekkel is.
A cég eközben megegyezésre törekszik a kábelszolgáltatókkal is egy mindkét fél számára elfogadható árat tartalmazó üzleti konstrukcióról. Ugyanakkor ellátásbiztonsági szempontok miatt más jellegű kábelhálózatok semmilyen módon sem befolyásolják az áramellátás biztonságát azzal, hogy megváltoztatják a műszaki szerelési és karbantartási feltételeket, s az sem engedhető meg, hogy az ebből származó többletköltségek az áramfogyasztókat terheljék az áramszámlán keresztül.
Magyarországon egyébként 1988 óta lényegében csak az infláció mértékét követték a tartóoszlopok használatbavételi és bérleti díjai. Rendkívül alacsonyak maradtak, nem jelentek meg bennük az oszlopok erősítési, átépítési, karbantartási költségei.
A helyzetre mielőbb megoldást kell találni, mivel jelenleg állnak a GVOP 4.4.1. és 4.4.2. jelölésű pályázatokon elnyert támogatásból megvalósuló széles sávú internetfejlesztési projektek. A két, összesen mintegy 10 milliárd forint értékű kiírás az olyan térségekben, településeken támogatja a gyors világhálós infrastruktúra kiépítését, ahol üzletileg nem lenne indokolt. A támogatási összegek igénylésénél azonban még a régi díjakkal számoltak a kábeltársaságok, ráadásul sok cég már megvásárolta a villanyoszlopok között kihúzható légkábeleket, illetve számos helyszínen megindult a beruházás. Az E.On által vázolt feltételek mellett ugyanakkor olcsóbb lenne a szolgáltatók számára, ha a föld alatt kötnék öszsze a településeket, vagy saját maguk állítanának fel oszlopokat. Ez azonban a költségek megemelkedése mellett komoly csúszást is jelentene a beruházásokban, mivel az újabb engedélyek beszerzése legkevesebb fél évet venne igénybe. Ennyi idejük azonban nincs az infrastruktúra-fejlesztési pályázatok nyerteseinek, mivel az esetek többségében az év vége a projekt befejezésének határideje, ha addig nem sikerül átadni az új hálózatot, elveszítik az uniós támogatást. Az oszlopépítés kapcsán az E.On hangsúlyozta, hogy arra valóban jogosult bármely kábelszolgáltató, az E.Onnak pedig nincs rá monopóliuma. Ugyanakkor míg a kábeltévé-társaságok szabadpiaci jellegű üzleti tevékenységet folytatnak, addig az áramszolgáltatás ellátási kötelezettséggel jár, és ennek megfelelően az ellátás biztonsága és folyamatossága mindenek előtt álló szempont.
A helyzetet bonyolítja, hogy az E.On már jelezte, nemcsak a települések között, de azokon belül is díjemelést tervez. Emellett a kábelcégek attól is tartanak, hogy a másik két áramszolgáltató is hasonló lépésre szánja el magát. VG


