Dinamikusan nő a pelenkák, a samponok és a hajfestékek forgalma

Idén is folytatódik a drogériák fejlődése. Immár 23 százalékkal részesednek a Nielsen által mért 60 háztartási vegyiáru kategória kiskereskedelmi forgalmából, a 2006 május-2007 áprilisi adatok szerint. Ez 2 százalékponttal több, mint egy évvel korábban.

Összesen 2 816 háztartási vegyi áru szakboltot regisztrált a Nielsen cenzusa az elmúlt év végén. Ez az öt éve kezdődött csökkenő trend folytatását jelzi. Egy évvel korábban ugyanis még 2 911 vegyiáru szakbolt és drogéria működött az országban.

A legsűrűbb szakbolt-hálózat 2002-ben szolgálta ki a vevőket. Akkor 3 326 üzlet fő profilját alkotta a háztartási vegyiárut és kozmetikum. Számuk azóta 15 százalékkal lett kisebb.

Előtérben: hajfesték és arckrém

A drogériák átlagos piaci részesedéséhez képest általában kis kategóriák forgalma emelkedik ki ebben a bolttípusban; 55 százalékosnál magasabb piaci részesedést a következők értek el 2006 május-2007 áprilisban: Arcradír (+ 2 százalék az előző időszakhoz képest), lábápolási segédeszköz (0), illatpárna (- 5) és kéztisztító (+ 2).

Az országosan legnagyobb forgalmú háztartási vegyiáruk toplistája alaposan eltér a drogériákétól. Amíg a drogériákban dezodor, nadrágpelenka, hajfesték és arckrém alkotja az élcsoportot, addig az utóbbi kettő a teljes kiskereskedelemben csak a top 10-ba fér bele.

Hasonló a helyzet a kimondott testápoló szerekkel, amelyek a drogériákban szintén legnagyobb forgalmú kategóriák egyike.

A legújabb, 2006 május-2007 áprilisi adatok szerint a tíz legnagyobb forgalmú háztartási vegyiáru kategóriából a drogériák piaci részesedése a következő: Mosószer 9 százalék, toalett papír 8, nadrágpelenka 31, dezodor 34, tusfürdő 23, öblítő 9, általános tisztító 17, sampon 26, fogkrém 23, mosogatószer 15.

Átlag alatt a kereskedelmi márka
 
A vegyiáru szaküzletek 23 százalékos piaci részesedése viszonylag magas. Felülmúlja a nyugat-európai átlagot, ahogyan a hipermarketeké is.

A többi hazai bolttípussal összehasonlítva megállapítható: Amíg élelmiszer kiskereskedelmi forgalmából a diszkontok és a hazai láncok növelték piaci részesedésüket tavaly, az előző évhez képest, addig háztartási vegyiárunál a drogériák és a diszkontok erősítették pozíciójukat.

Figyelemre méltó, hogy a drogériák forgalmából a kereskedelmi márkás termékek részaránya nem nőtt a múlt évben. Ugyanúgy 11 százalék, mint tavalyelőtt. Holott országosan 11-ről 13 százalékra emelkedett a háztartási vegyiáru bolti eladásából a láncok saját márkáinak aránya.

Ebben a tekintetben a diszkont viszi el a pálmát. A csatorna vegyiáru értékesítéséből ugyanis 38-ról 46-ra bővült a kereskedelmi márkák piaci részesedése, egyik évről a másikra.

Regionális kiegyenlítődés kezdődött

A drogéria csatorna pozíciójának további javulása nagyban függ a terjeszkedés lehetőségeitől. A szaküzletek földrajzi megoszlásában korábban az északnyugati országrész kiemelkedett. Újabban viszont a regionalitás szempontjából kezd egyenletessé válni a drogériák hálózata, a lakosság számarányához viszonyítva.
A Nielsen cenzusa az év végi állapotot rögzíti, amely szerint Budapesten és Pest megyében működik az üzletek 27 százaléka. Valamivel kevesebb, mint az ott élő lakosok számaránya (28 százalék) az ország népességéből.

Ebből a szempontból leginkább még mindig felülreprezentált a Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megyét tömörítő északnyugat, ahol az üzletek 21 százaléka található. A vidéki átlagnál magasabb egy főre jutó vásárlóerő ebben a régióban vonzza a szaküzleteket. Ott az ország lakosságának 18 százaléka él.

Ennél is nagyobb penetrációt ért el a bolttípus északnyugaton három és négy évvel ezelőtt, amikor az összes szaküzlet 26 százaléka ott működött.    
 
Északkeletre 23 százalék jut a bolttípusból, immár öt éve, egyenletesen. Ez a legnépesebb, és egyben legalacsonyabb egy főre jutó vásárlóerővel rendelkező vidéki régió: Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében lakik a népesség 24 százaléka. 

Délkeleten, azaz Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyében a vegyiáru szaküzletek és drogériák részaránya 17 százalék, pontosan annyi, mint a lakosság számarányának mutatója.

Délnyugat (Tolna, Somogy, Baranya és Zala megye) az országos bolthálózatból múlt évben 12 százalékkal részesedett, míg a lakosság számaránya szintén 12 százalék.