BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Égő jég Dél-Koreában

A nem hagyományos szénhidrogénkincs egyik fajtáját, az égő jégnek nevezett gázhidrátot szeretné kinyerni Dél-Korea. A keleti-tengeri tengerfenék alatt hat és fél méter mélyen lévő gázhidrát, vagyis vízben oldódott metán mennyiségét 600 millió tonnára teszi az ország gazdasági, ipari és energiaügyi minisztériumának olajmező-fejlesztésekért felelős vezetője. Ennyiből három évtizeden át lehet kereskedelmi mennyiségű földgázt termelni. Ez a fajta gáz hasonlóan használható a háztartásokban, mint a palackos.

A kristályos formában található víz-energiahordozó elegy a jövő energiahordozója, vagyis azé az időszaké, amikor már nem lesz elég szén és szénhidrogén – írja a Korea Times. Eddig az USA, Japán, India és Kína jelezte, hogy jelentős metánhidrátkészletekre bukkant, s aktív kutatásokat folytat bányászata beindítására. Nemrég ez a kör bővült Dél-Koreával. Lee Jae-hoon miniszterhelyettes szerint országa 2015-től kezdhet hozzá a fenti szénhidrogénkincs kiaknázásához; erre nagy szüksége is van, tekintettel, hogy a Dél-Koreában felhasznált szénhidrogének 97 százalékra importból származik.

A most fellelt energiahordozó 99 százaléka gáz. A kinyerésére más országokkal 2005-ben indított programra Dél-Korea 226 milliárd vont (közel 50 milliárd forintot) szán. A munka 2014-ben zárul. Szeptembertől újabb öt mezőn indul nagy metántartalmú gázhidrát felkutatását célzó próbafúrás a fenti térségben.

A földgáz ezen sajátos formában rabul ejtett állapotára egyébként már évtizedekkel ezelőtt rábukkantak, az energiahordozó azóta is viseli a nem hagyományos megjelölést. A kifejezés azt takarja – ahogyan az a magyarországi óriási makói földgázlelet kapcsán a köztudatba is bekerült –, hogy a ma használt technológiákkal vagy nem lehet gazdaságosan a felszínre hozni, vagy nem is létezik még a megfelelő bányászati eljárás. Nem hagyományos jelzővel illetik a főként Kanadában található olajpalát vagy olajhomokot is. VG

Óriási kincs az óceánok mélyén

Kutatók szerint világszerte 10 000 milliárd tonna gázhidrátot rejtenek az óceánok talapzatai; mások úgy fogalmaznak, hogy a világ gázhidrátkészlete kétszer akkora, mint a ma ismert összes hagyományos szénhidrogén- és szénkészlet együttvéve. A gázhidrátok nagy nyomás alatt és nagy hidegben keletkeznek az óceánok mélyén.

Az így kialakuló kristályos szerkezetük a hőmérséklet melegedésével sem olvad folyadékká, viszont nagy hő hatására lángra kap, azaz meggyújtható. Innen kapta köznapi nevét is: égő jég.

Az így kialakuló kristályos szerkezetük a hőmérséklet melegedésével sem olvad folyadékká, viszont nagy hő hatására lángra kap, azaz meggyújtható. Innen kapta köznapi nevét is: égő jég.-->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.