Gyurcsány besegít a Molnak

Válasz. „A Lukoil nem kapott ajánlatot a Mol Nyrt.-től semmiféle együttműködés kezdeményezésére, s nem is vár ilyesmit a magyar társaságtól” – válaszolt a Világgazdaságnak a legnagyobb orosz magántulajdonú olajcég szóvivője. Dmitrij Mihajlovics Dolgov közölte, ha mégis jelentkezik náluk a Mol, kezdeményezését természetesen értékelik majd, és válaszolnak rá.

A magyar–orosz kapcsolatfelvétel lehetősége a Mol elnök-vezérigazgatójának minapi nyilatkozata nyomán merült fel. Hernádi Zsolt elképzelhetőbbnek nevezte egy orosz olajtársasággal, például a Rosznyefttyel vagy a Lukoillal való szorosabb együttműködést, mint a cége felvásárlására törekvő OMV-vel kialakítottat. Mint beszámoltunk, a Mol minden eddigi nyilatkozata és cselekedete is az osztrák kérő távol tartására irányult. Ezek sorát bővítené az is, ha a magyar olajcég valamely nagy – esetleg orosz – társaság oltalmát élvezhetné. A lehetséges orosz partnerségről a Kommerszant című lap egyébként azt írta meg nem nevezett forrására hivatkozva, hogy a Lukoil nyitott rá, a Rosznyefty viszont nem. Az orosz gazdasági újság szerint orosz olajcégek korábban már megpróbálták bevásárolni magukat a Molba, de kísérletük elakadt a magyar hatóságok ellenállásán.

Most az OMV kísérlete akadhat meg. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap olyan egységes szabályozás előkészítésére kérte fel az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot, amellyel elejét lehetne venni, hogy más állam közvetlen vagy közvetett irányítása alatt álló vállalatok ne szerezhessenek irányítást a Magyarország számára stratégiailag fontos cégekben és üzletágakban – derült ki a tegnapi kormányülés után. A javaslatot augusztus végéig kell elkészíteni, a gazdasági, a pénzügyi és a külügyminiszter bevonásával.

Az egységes szabályozás előkészítése kétféle úton indulhat a kormányfő által megbízott igazságügyi miniszter, Takács Albert szerint. Egyrészt meg kell vizsgálni, hogy a társasági jog milyen lehetőségeket ad a cégeknek az agresszív befolyásolást szerző akciók kivédésére, vagyis hogyan léphetnek fel a cégek saját érdekükben. Másrészt az állam kaphat bizonyos felügyeleti lehetőséget az ilyen típusú tranzakciók lebonyolítására, akár beavatkozási eszközökhöz is juthat.

A piackorlátozó intézkedés egyébként sem példa nélküli az unióban. Angliában, Belgiumban és Írországban is létezik, az ősszel pedig Németországban készülhet hasonló szabályozás. Mindettől függetlenül a magyarországi előkészítésekor is ügyelni kell az uniós alapszerződéssel való összhangra – hangsúlyozta Daróczi Dávid kormányszóvivő mellett a lapunk által megkérdezett összes elemző és az osztrák kancellária hivatala is. Az elemzők a tervezett szabályozásnak a megjelölt célra való alkalmazhatóságáról egyelőre nem kívántak nyilatkozni, mondván, látniuk kell a konkrét előírásokat. Óvatosak voltak az osztrák kancellárián is, mondván: a Mol és az OMV között kialakult kapcsolat tisztán gazdasági és kevéssé politikai természetű, éppen ezért nem is akarnak nyilatkozni róla.

Megjegyzendő, hogy a Mol– OMV ügyre testre szabott jogszabály-alkotási akció nem engedi túl közel a magyar olajcéghez a Mol-vezér által lehetséges megsegítőként említett Rosznyeftyet sem, és távol tartja a magyar vállalattal más területen együttműködő Gazpromot is.

A versenytörvény értelmében a vállalkozások összefonódásához a GVH engedélye szükséges tényleges irányításszerzés esetén, ha a cégek árbevétele a fúziós küszöböt – 15 milliárd forint – meghaladta. A törvény részletezi, hogy a versenyhatóság mit mérlegel a kérelem elbírálása során, illetve mikor tagadhatja meg az engedélyezést. Ha a fúzió engedélyköteles, és a cégek nem kérték meg azt, a GVH utólag hivatalból indíthat eljárást velük szemben, és határozatában előírhatja az egyesült vállalkozások vagy vagyon-, illetve üzletrészek különválasztását, elidegenítését vagy a közös irányítás megszüntetését, illetve más kötelezettséget a hatékony verseny helyreállítása érdekében.

Johannes Benigni szerint a Rosznyefty politikai szempontból is fontos játékos, ez viszont azt jelenti, hogy a Mol szerepe elhalványulna mellette. A Lukoil nyilván stabil energiaellátást tud kínálni a magyar társaságnak.

De a Mol itt is ilyen olyan rendszer részévé válna, amelyre neki és a magyar politikának kisebb ráhatása lesz. Viszont mivel a Molt és a Lukoilt régi kapcsolat köti össze, így elképzelhető, meg tudnak állapodni egy mindkét cég számára többletet hozó, win-win felállásban.

Johannes Benigni szerint a Rosznyefty politikai szempontból is fontos játékos, ez viszont azt jelenti, hogy a Mol szerepe elhalványulna mellette. A Lukoil nyilván stabil energiaellátást tud kínálni a magyar társaságnak.

De a Mol itt is ilyen olyan rendszer részévé válna, amelyre neki és a magyar politikának kisebb ráhatása lesz. Viszont mivel a Molt és a Lukoilt régi kapcsolat köti össze, így elképzelhető, meg tudnak állapodni egy mindkét cég számára többletet hozó, win-win felállásban. A stratégiai iparágak megvédése Németországban szintén a közelmúltban került a gazdaságpolitikai viták középpontjába, ám a kérdés ott kifejezetten az unión kívüli – elsősorban kínai, orosz és közel-keleti –, állami irányítású befektetési alapok térnyerésének a veszélye kapcsán merült fel.

Ezek mintegy 2000 milliárd dollár felett rendelkeznek, nagyságuk 2015-re 12 000 milliárd dollárra duzzadhat. Attól félnek, hogy az alapokat ellenőrző kormányok politikai célra használhatják fel külföldi tulajdonszerzéseiket.

Ám miközben Németország őszre várhatóan saját törvénytervezetet is kidolgoz a védekezésre, a jelek szerint Angela Merkel kancellár sokkal szívesebben látna uniós szintű fellépést ezen a területen.

E heti tárgyalásain Nicolas Sarkozy francia államfővel meg is állapodott abban, hogy közösen kérik fel a portugál EU-elnökséget és az Európai Bizottságot a probléma megfontolására.-->