Mi mindent iszunk a vízzel?
Az utóbbi években sokszorosára nőtt a szénsavas és szénsavmentes ásványvizek iránti kereslet. Divatos lett ásványvízzel oltani a szomjat. A táplálkozástudományi szakemberek örvendetesnek tartják a folyamatot, mert azt remélik, hogy ezzel visszaszorulhat a cukros üdítők fogyasztása. Éppen azért, mert egyre többet iszunk belőle, fontos tudni, mire kell figyelnünk a természetes frissítő vásárláskor.
Az ásványvizek termelése szigorú előírások szerint történik. A források és kutak hatóságilag elismertek, a termékek minőségét folyamatosan ellenőrzik. A hazai szabályozás egyébként megegyezik az Európai Unió rendszerével. Magyarországon is csak az a víz nevezhető természetes ásványvíznek, amely szennyeződéstől védett vízadó rétegből származik, egészségre kedvező hatással rendelkezik, összetétele a természetes ingadozás határain belül állandó. A mikrobiológiailag is tiszta folyadék összetevőinek meg kell felelniük a rendeletben meghatározott határértékeknek. A frissítőt a víznyerő helyen kell palackozni, kezelésben nem részesülhet, és szén-dioxidon kívül semmilyen idegen anyagot nem tartalmazhat. És természetesen a kész terméknek hivatalos elismerésben kell részesülnie.
Az emberi életműködés szempontjából hasznos ásványvizek kedvező összetételű és mennyiségű ásványi anyagot, makro- és mikroelemet tartalmaznak. Összes ásványi anyag tartalmuk tág határok – 500 és 2000 mg/l – között változik. Jellegük szerint főleg kalcium-, magnézium-, nátrium-, hidrogén-karbonátos, kloridos, szulfátos vizek, illetve ezek változatai. Viszonylag jelentős a fluorid tartalmuk is. Az ásványvíz jellegéről a palackon elhelyezett címke ad felvilágosítást. Egyes típusok segítik a táplálékkal a szervezetünkbe jutó elemek felszívódását és beépülését. A folyadékban lévő ásványi sókat könnyen feldolgozzuk, az alkotóelemek előnyösen befolyásolják az elektrolitháztartást. Ráadásul jó ízük és kiváló szomjoltó tulajdonságuk mellett nagy előnyük, hogy energiamentesek.
Még tökéletesebb lenne a hatás, ha az életkorunknak leginkább megfelelő ásványvizet választanánk. A kalciumban gazdag vizek gyerekkorban a legfontosabbak: a kalcium a csontok és a fogak alkotóeleme, valamint az izmok működéséhez és a véralvadáshoz is elengedhetetlen. A magnézium tartalmú vizek azért fontosak, mert ez az ásványi anyag a fehérje és szénhidrát-anyagcserében játszik fontos szerepet. Ennek hiányában ingerlékenyebbek, szétszórtak, rossz alvók leszünk. A kismamáknak, a szoptatós anyáknak és a nehéz fizikai munkát végzőknek is magasabb a magnézium igénye.
Fontos tudni, hogy az ételeink általában fedezik a szervezet sóigényét, ezért a kiválasztott ásványvíz legyen alacsony (kevesebb, mint 20 mg/l) nátrium-tartalmú, a kalcium és magnézium tartalma viszont lehet magas! S ami a legfontosabb: a vizünk ne tartalmazzon nitritet vagy nitrátot.
Új divat: igyon gleccservizet!
A nyolcvanas évek elején fejenként 3–4 liter ásványvizet ittunk évente, de az évezred utolsó éveiben is csak húsz liter körül volt az évi fejadag. Mára ez a szám szerencsére megközelíti a hatvan litert. Ennek ellenére van hová fejlődnünk: egy osztrák polgár átlagban nyolcvan, egy német száz, egy francia százharminc, egy olasz pedig százötven liter ásványvizet gurít le a torkán évente. Külföldön egyébként egyre többen hódolnak az úgynevezett gleccservizek fogyasztásának, bár ez nem éppen olcsó mulatság: literenkénti ára jelenleg 2–3 euró, azaz 500–750 forint. Ennek oka, hogy a sarki jégtakarók és gleccserek jegében található a legtisztább természetes víz a világon. (Dreissiger Ágnes)
