Milliárdos kalózkárok
A jelenleg 39 kiadót tömörítő Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége (Mahasz) 16 milliárd forintra becsüli a 2005-ben elkönyvelt veszteséget. Ebben azonban – mint azt Musinger Ágnes ügyvezető igazgató a Világgazdaságnak hangsúlyozta – nem vették figyelembe az MP3-lejátszókra vagy számítógépek merevlemezére illegálisan letöltött állományokat.
Az illegális másolatok miatt a globális zenepiac is folyamatosan szűkül, tavaly például 2005-höz képest öt százalékkal, 19,6 milliárd dollárra csökkent. A világ húsz legnagyobb piaca közül 2006-ban mindössze négy – Japán, Oroszország, Dél-Afrika és Dél-Korea – erősödött. A dél-koreai példa a legtanulságosabb: a 85 százalékos (!) növekedéshez nagyban hozzájárult, hogy tavaly már a bevételek nagyobbik része (56 százaléka) a digitális piacról származott. Figyelembe kell venni azt is, hogy ez utóbbi szegmens jelentős (igen sok országban a nagyobbik) hányada a mobiltelefonos letöltésekből származik, a dél-koreaiak pedig különösen lelkes mobilozók: az előfizetők közel 40 százalékának 3G-s készüléke van.
Nem véletlen tehát, hogy a piaci szereplők egyöntetű véleménye szerint az illegális másolatok piacával szemben az egyik leghatékonyabb stratégia a digitális értékesítés erősítése lehet. A legális internetes, illetve mobiltelefonos letöltésekből származott a 2006-os globális bevétel 11 százaléka. Magyarországon ez az arány mindössze két százalék (a tavalyi félmillió dollár négyötöde mobiltelefonos, egyötöde internetes letöltésekből származott), a növekedésnek azonban komoly akadályai vannak. A legfontosabb ezek közül a fizetési mód lassú fejlődése: nálunk a legtöbben ódzkodnak attól, hogy bankkártyával fizessenek, a többség a sokkal drágább SMS-t választja. Ez azonban ahhoz vezet, hogy a hazai online zeneboltok az iTunes 99 centes trackárának a többszörösét is elkérik a vásárlóktól.
A nem engedélyezett másolatok a legnagyobb Magyarországon működő lemezkiadó, a körülbelül 16-17 százalékos piaci részesedésű Universal Music Hungary forgalmát is erősen befolyásolják. A társaság tavaly mintegy 1,5 milliárd forintos nagykereskedelmi árbevételt ért el, de Rigó Tibor ügyvezető igazgató szerint „tiszta” körülmények között ennek legalább a dupláját is elkönyvelhették volna. Az utánzatokkal szembeni stratégia egyik fő pillére a társaságnál – versenytársai többségéhez hasonlóan – a digitális értékesítés erősítése. A letöltésekből származó bevétel aránya azonban egyelőre a Universalnál is mindössze 2-3 százalék; a nagyobb részt a mobiltelefonos értékesítések – real tone csengőhangok, illetve full track letöltések – adják. A Universal más módon is próbálja javítani az értékesítést. A társaság kezdeményezésére Kelet-Közép-Európában a nemzetközi újdonságokat immár két éve speciálisan erre a piacra kifejlesztett, a standard kiadványnál egyszerűbb csomagolású változatban árulják, amely mintegy 25 százalékkal kerül kevesebbe a több emberi munkát igénylő nyugat-európai változatoknál. (Tavasztól ezek a kedvező árú CD-k már kimondottan a magyar piacra tervezett változatban jelennek meg.)
Bérczes Ádám, a legnagyobb hazai független kiadó, a CLS Records ügyvezető igazgatója úgy véli: a lemezeladásból származó bevétel az illegális másolatok nélkül akár a jelenlegi tízszerese is lehetne. Az igazgató példaként az Irigy Hónaljmirigy K.O. Média című lemezét említi, amelynek a legális értékesítése még csak ötezernél tartott, amikor – egyetlen linkről! – már 34 ezer példányban töltötték le illegálisan. A hamisítás műfajtól is függ: a dance-lemezek (hip-hop, elektronikus) erősebben érintettek, a rockerek viszont, úgy tűnik, lojálisabbak. Az illegális piac kihívására az egyik lehetséges válasznak a CLS is a digitális értékesítést tekinti – a cég a magyar kiadók közül egyedüliként saját online zeneboltot (mp3 music.hu) üzemeltet, mp3 formátumos értékesítéssel –, de az innen származó bevétel egyelőre meglehetősen szerény. A társaság ugyanakkor a legálisan vásárlók jó szokásait is igyekszik megtartani: jövő tavasszal az egyik CLS-sztár (kiléte egyelőre titok) dupla lemezt készít, amelynek egyik fele a CD-tokban lesz, a másikat pedig a tartóban mellékelt linkről lehet majd letölteni. Az óvatosabb duhajokat célozza az az akció, amelynek keretében ősztől koncerteken is értékesítenek lemezeket – egyszerű csomagolásban, de mindössze ezerforintos áron.
A zenészekről általában úgy tartják: mivel számukra a fő bevételi forrást a koncertek jelentik, a lemezeladás problémái csak kevéssé érintik őket. Lu-kács László, a Tankcsapda frontembere ennél tovább megy: szerinte a kiadók egyszerűen nem tudtak lépést tartani a technikai fejlődéssel, így a mostani helyzetért részben magukat kellene okolniuk. A zenére mindig lesz igény – fejtette ki a Világgazdaságnak –, de nem kell csodálkozni azon, hogy a megcsinált sztárok lemezeire senki sem kíváncsi. A Tankcsapda azok közé a zenekarok közé tartozik, amelyek rendre 15-20 ezer példányban adják el lemezeiket; rajongóik többségének korlátozottabbak ugyan az anyagi lehetőségei, de annál erősebben kötődnek kedvencükhöz. (A „módosabb” tábort célzó előadók közönségénél ez éppen fordítva van.)
Az illegális másolatok elleni küzdelemben a ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért a legfontosabb feladatnak a felhasználók, „fogyasztók” felvilágosítását tartja. A zenekedvelőknek meg kell érteniük – fejtette ki lapunknak Horváth Péter, a ProArt igazgatója –, hogy a kalóztermékek vásárlásával saját kedvenceiket károsítják meg, és olyan személyeknek fizetnek, akik egy fillért sem adnak azoknak, akik létrehozták a produkciót, a szerzőknek, előadóművészeknek és az albumok létrejöttét finanszírozó kiadóknak. Természetesen a meggyőzés mellett a jogsértések elleni hatósági fellépés hatékonyabbá tétele és ezen bűncselekmények társadalmi megítélésének a megváltoztatása is kiemelt feladat. Horváth Péter kiemelte: egy olyan országnak, amely a szürkeállományára büszke, és jövőjét a tudásalapú gazdaságra alapozza, mindent el kell követnie, hogy az emberek megértsék és elfogadják: a szellemi javak is értékkel bírnak, az alkotót pedig akkor is megilleti az erkölcsi és anyagi elismerés, ha műve „csak” digitális formában jelenik meg. El kell jutni oda, hogy mindenkinek világos legyen: semmi sincs ingyen. Ha ez sikerül, akkor az új üzleti modellek is megjelenhetnek, amelyek révén egyszerűbben és olcsóbban juthatunk majd zenéhez és filmhez az online világban is – tette hozzá az igazgató.
A kalózkodás világpiaca
A fizikai utánzatok globális piacának nagysága – a kalózmásolatok árával számolva – 4,5 milliárd dollárra tehető. A becslések szerint minden harmadik értékesített CD-lemez kalózmásolat, 2006-ban összesen 1,2 milliárd ilyen hanghordozót értékesítettek.A globális kalózgazdaság két fő motorja Kína és Oroszország; az Európai Bizottság szerint az EU-ba bekerülő hamis CD-k 93 százaléka Kínából származik.
Az illegális letöltések száma ennél is nagyobb: a fájlcserélő oldalakról évente mintegy 20 milliárd zeneszámot töltenek le.
Ahol magas a 3G-s mobilhálózatok penetrációja (például Japánban vagy Dél-Koreában), ott a nem engedélyezett mobiltelefonos letöltések száma is nő: a japán mobiltulajdonosok több mint egyharmada töltött már le illegálisan zenei fájlokat, a 12–15 évesek körében ez az arány 65 százalék.
A hamisítványok – amelyek az ICC becslése szerint a globális gazdaságnak évente 600 milliárd dollár veszteséget okoznak – között a zene a Gallup szerint a három „legnépszerűbb” kategória egyike (a márkás ruházati termékek, illetve a táskák és cipők mellett).
A globális kalózgazdaság két fő motorja Kína és Oroszország; az Európai Bizottság szerint az EU-ba bekerülő hamis CD-k 93 százaléka Kínából származik.
Az illegális letöltések száma ennél is nagyobb: a fájlcserélő oldalakról évente mintegy 20 milliárd zeneszámot töltenek le.
Ahol magas a 3G-s mobilhálózatok penetrációja (például Japánban vagy Dél-Koreában), ott a nem engedélyezett mobiltelefonos letöltések száma is nő: a japán mobiltulajdonosok több mint egyharmada töltött már le illegálisan zenei fájlokat, a 12–15 évesek körében ez az arány 65 százalék.
A hamisítványok – amelyek az ICC becslése szerint a globális gazdaságnak évente 600 milliárd dollár veszteséget okoznak – között a zene a Gallup szerint a három „legnépszerűbb” kategória egyike (a márkás ruházati termékek, illetve a táskák és cipők mellett).-->
