Óriásberuházások Pekingben

A körülbelül 1000 milliárd dolláros valutatartalékkal rendelkező Kína óriási tempóban építkezik. Háromsávos autópályák, valamint lakónegyedek létesülnek nagy számban, mert be akarják hozni több évtizednyi lemaradását, amelyet jórészt az ötvenes években éhínséget eredményezett voluntarista gazdaságpolitika, a Nagy Ugrás, és a hatvanas években a kulturális forradalom okozott.

Azt követően, hogy a központi kormány három évtizede meghirdette a nyitás politikáját, szabad lett a vállalkozás is, és a nem is olyan régen inkább falusias Peking mára úgy néz ki, mint egy amerikai boom town száz évvel ezelőtt. A budapesti kerületnyi új negyedeken pedig ne József Attila lakótelepet értsünk, mert itt minden új beruházás amerikai léptékű. Mondhatnánk, csak a jövő évi pekingi olimpia miatt van az egész, de nem: a nagyobb városokban mindenhol ez a helyzet, és a beruházások még a kilencvenes években kezdődtek.

Az olimpia persze nagyon fontos Kínának, olyannyira, hogy amíg Athén körülbelül nyolcmilliárd dollárt fordított az övére, addig Peking máig 32 milliárdot költött el a játékokkal kapcsolatos beruházásokra.

A fővárosnak szüksége is volt erre. A központban, a Tiltott Város körül több száz éve szinte csak hutongok – földszintes, belső udvaros házak között kanyargó sikátorok – épültek, mert semmi nem lehetett magasabb, mint a nem éppen tornyos császári palota. A hutongok korszerűtlen házacskái ugyanakkor mára igen drágává vált telkeken állnak, ezért az ingatlanfejlesztők néhány ilyen telepet leszámítva sorra lebontják ezeket, és toronyházakat húznak fel a helyükre. Így a harminc éve még földszintes Peking panorámáját 20-30 emeletes lakóházak és iroda-felhőkarcolók uralják.

Az ötvenes években felszedték a pekingi villamossíneket, most meg nem győzik az út- és a metróhálózat bővítését. Egy év múlva a jelenlegi hárommal szemben hét metróvonal szállítja az utasokat. Ezekre azért van különösen szükség, mert a sorra épülő kétszer három-, kétszer négysávos főutak már nem bírják el az autóforgalmat, így a buszok is csak lépésben haladnak. Pedig amikor elkezdték a körgyűrűk építését (már a hatodik is készen van), még úgy tűnt, ennyi sáv elegendő lesz. Ám aki teheti, bicikliről egyenesen autóba ül. Olyan is a közlekedési kultúra. Pontosabban: a miénktől gyökeresen eltérő. A nálunk megszokott előzékenységnek nyoma sincs, és állandóan szól a duda. Ám itt nem „anyád” funkciója van, hanem valóban jelzőkürtként használják. A forgalomba besorolni szándékozók nem adnak elsőbbséget, nemigen néznek körül, de ha hallják a kürtöt, visszahúzódnak, mert tudják, nem fogják beengedni őket.

Ha nagy kocsi érkezik, akkor persze más a helyzet. Kínában csak a nagy autónak van presztízse. Minél nagyobb, annál könnyebben hagyják besorolni a kaotikus forgalomban. Másrészt a közgondolkodásban a (császárok által jó okkal támogatott) konfuciánus hagyományok máig erősen hatnak, s e szerint a nép álljon be a sorba és tisztelje a hatalmasokat.

A nyugati cégek tapasztalatai szerint a kínaiak simán lemásolják a fejlett technológiákat. Azt viszont senki sem érti, miért gyártanak az utasbiztonság szempontjából olyan pocsék autókat. A kínai sajtó szerint az európai gépkocsik nem elég tetszetősek, ezért sokat áldoznak a gyárak a dizájnra, azonban az mintha kevésbé érdekelné őket, mi van a karosszéria alatt. De minden nagy márka megtelepedett már – még a Chrysler is gyártat a helyi piacra, ha nem is a legfrissebb modelleket. A két generációval ezelőtti Passat tavaly óta kapható, viszont az új Volvo S40-et és az új Octaviát is összeszerelik már Sanghajban.

A helyi autók mindenesetre olcsók és készpénzért kelnek el: a régi Daewoo Matiz mása, a Chery QQ 30 000 jüan (750 000 forint), százötvenezerért (3,75 millió forint) pedig a BMW X5-ről koppintott Sceo legjobban felszerelt bőrüléses változatát adják. Műszerfalába DVD-lejátszót is beépítettek, de csupán egyetlen légzsák van az egész kocsiban. Az eladó azonban megnyugtat: ez jó erős kocsi, egy milliméter vastag lemezből van a karosszéria.

Azt szokták mondani, a gazdaság állapotát az autókereskedelem teljesítménye jelzi. De tegyük hozzá: a kínai járműállomány fele állami tulajdonban van, és az állami vállalatoknak is van pénzük jócskán, mégpedig elsősorban az olcsó munkaerőnek köszönhetően. A kiemelt olimpiai építkezéseken 1000–1500 jüan (25 000–37 500 forint) a fizetés, a gyárakban 1000-1200 jüan körüli.

A gyárak hét napon át folyamatosan termelnek, és hivatalosan a hét végi munkáért kétszeres fizetés jár. Az érdekvédelem – különösen a privát szektorban – azonban gyakorlatilag nem létezik. A múlt hónapban azonban az Országos Népi Gyűlés a dolgozók törvényes jogainak és érdekeinek védelme érdekében megszavazta, hogy januártól életbe lépjenek a munkaszerződésről szóló törvények. A több mint 1300 millió lakosú Kínában komoly feladat a társadalombiztosítás kiépítése, a belső területek alapellátásának biztosítása, hiszen nyugdíjat csak a tengerparti sáv nagyvárosaiban kapnak bizonyos rétegek.

Ha három évtizede nem vezették volna be a városi egyke rendszerét, 200 millióval több gyerek született volna, akiknek már gyerekeik lennének. Sokan azonban kibújnak a születésszabályozás kényszere alól, ezért egy tervezet szerint az eddigi bírság helyett büntetésként a vagyon bizonyos hányadát elkobozná az állam. A gazdagoknak ugyanis nem összeg a néhány ezer eurós bírság, a szegényeknek meg sosem volt (lesz) enynyi, úgyhogy ez a két réteg nem törődik a születésszabályozással. A szegényeket még meg lehet érteni, különösen vidéken, ahol csak tervezik a nyugdíjrendszer bevezetését. Azt mondják ugyanis, csak a gyerekeiktől várhatják, hogy eltartsák őket öregkorukban. Mindenesetre az állam ma az egykéknek már engedélyezi, hogy két gyermekük legyen, s népszerűsítik a lányos családokat. A szülők azonban inkább a fiúkat preferálják, úgyhogy egyre erősödő nőhiány nehezíti az ország férfilakosságának életét.

Kimondva-kimondatlanul, vidéken növekszik a munkanélküliség, ezért a fiatalok ezerszámra mennek a városokba valamilyen munkát keresni. Többnyire beállítanak egy étterembe: kapnak-e munkát szállással? Havi fizetésük – ki tudja, hány órai munkával – 900–1200 jüan; ezt szinte teljes egészében megtakarítják, hogy legyen kezdő tőkéjük a házassághoz.

A pekingi utcákat járva ellentmondásos kép alakul ki a látogatóban. A pornográfia tiltott ugyan, de valamilyen módon azért mégis elérhető a helyi szlengben „sárgának” nevezett műfaj. Ha másként nem, hát az illegális DVD-másoló üzemek révén. Másrészt a taxiban szerteszét hevernek a magukat ajánló lányok fényképes kártyái.

Az utcai közbiztonságra senkinek nem lehet panasza. Koldusok nem zavarnak, tolvajok nem veszélyeztetnek, a közlekedési csomópontokon mégis zajosan kínálják a nagyfeszültségű sokkolókat. És előfordul, hogy hamis ötvenest kap vissza az idegen.

Az éhhaláltól sem kell félnie a turistáknak, hiszen minden sarkon találni helyi éttermet vagy tehertriciklijén főző kisvállalkozót. A legelterjedtebb nyugati lánc a Kentucky, és sok a McDonald’s is. Népszerűek a gyorséttermeknél barátságosabb önkiszolgálók. A magyar utazó számára talán az Origus lánc lehet a legvonzóbb, ahol fejenként 45 jüan (1125 forint) kifizetése után annyit ehet-ihat, amennyit akar. A kínai ételek mellett leginkább olasz tészták és panírozott fogások vannak a tálakon, de nem hiányzik a sör és a nescaféautomata sem. Érdemes azonban helyi zöld teát kérni: cukor nélkül is zamatos. Ha nyelvi nehézségek lennének, mondjuk csak azt: „lü cshá”, és már jön is a príma ital.

A megnyitóra 66 ezer jegyet adnak ki, ennek felét a külföldiek számára biztosítják. Helyi pletykák szerint a hivatalosan ötezer jüanos (125 ezer forint) jegyek már kaphatók a feketepiacon 50 000 jüanért.

Egy magyar utazási iro-da 750 szobát foglalt le Longmai üdülőhelyen, mintegy 15 kilométerre északra az olimpia számára most épülő úgynevezett Olympic Green területtől, ahol a tíz legfontosabb stadion lesz.

A termálszállójáról és apartmanházairól ismert Longmai egykor a császárok fürdőhelye volt.

A megnyitóra 66 ezer jegyet adnak ki, ennek felét a külföldiek számára biztosítják. Helyi pletykák szerint a hivatalosan ötezer jüanos (125 ezer forint) jegyek már kaphatók a feketepiacon 50 000 jüanért.

Egy magyar utazási iro-da 750 szobát foglalt le Longmai üdülőhelyen, mintegy 15 kilométerre északra az olimpia számára most épülő úgynevezett Olympic Green területtől, ahol a tíz legfontosabb stadion lesz.

A termálszállójáról és apartmanházairól ismert Longmai egykor a császárok fürdőhelye volt. Az utcán Hányatott történelmük ellenére kedvesek a kínaiak, de megszokták, hogy résen kell lenni, mert a tömegben csak a minden tekintetben leggyorsabbak érvényesülhetnek.

Az autóközlekedés vezérelve is ez: ha a vezető betette a kocsi orrát a másik sávba és elég határozottan nyomja a gázt, már beengedik a többiek, ám nem lassítással, hanem kitérő manőverrel.

A zebrán ne tétovázzunk, mert összezavarjuk az autósokat, akik nem fognak megállni, de ha egyenletesen megyünk, könnyebben számítják ki az elkerüléshez szükséges ívet.

Ugyanakkor ahogy nyílik a liftajtó: azonnal indulj kifelé, különben a berontó tömeg örökre visszaprésel.-->