Szárnyaló generikus szerek
Igen gyorsan bővülhet a következő néhány esztendőben az európai generikus gyógyszerek piaca. A Frost & Sullivan piackutató cég közelmúltban kiadott tanulmánya szerint az utángyártott gyógyszerek forgalma hat esztendő alatt akár duplájára is nőhet az öreg kontinensen, s a tavalyi 17,18 milliárd dollárt követően 2013-ban már a 36 milliárdot is megközelítheti. Az elemzésből kiderül: a várható rohamos növekedést számos tényező – például a népesség öregedése, az originális készítmények szabadalmának kifutása, vagy éppen az állami gyógyszerkiadás visszafogását célzó reformok – együttes hatása okozza.
Az európai generikus szerek piaca már az ezredforduló óta igen gyorsan pörög. A Pharmatechnology kimutatása szerint az új évtized első négy évében a kontinens öszszes nagyobb piacán két számjegyű volt a növekedés: Németországban 12,4, Nagy-Britanniában 16,3, Franciaországban 44,7, Olaszországban pedig 137,7 százalékkal emelkedett az utángyártott készítmények forgalma. A gyors felfutás az elmúlt három esztendőben sem lassult: 2003 óta évente átlagosan 17 százalékkal nő az európai generikus szerek piaca.
A következő években várható további számottevő bővüléshez jelentősen hozzájárulhat, hogy az évtized utolsó néhány esztendejében több nagy forgalmú originális készítmény szabadalmi védettsége lejár. Szakértők szerint azoknak a patikaszereknek, amelyeknek tavaly járt le a védettségük, mintegy 23 milliárd dollárra tehető az éves forgalma, s 2010-ig minden esztendőben további 16-20 milliárd dollárnyi forgalmat realizáló készítmény szabadalma fut ki. Ez a tendencia pedig hatalmas piacszélesedést jelent az utángyártott készítmények forgalmazóinak, amelyek a szabadalmak kifutása után szinte azonnal piacra dobják az adott készítmény generikus változatát. Szintén a növekedés irányába hat, hogy egyre több európai államban okoznak gondot az évről évre rohamosan hízó gyógyszerkiadások, ami az olcsóbb – s így kisebb támogatást igénylő – generikus készítmények fogyasztásának az ösztönzésére készteti az országokat. Az évezred elején ez a tendencia csak a kontinens nyugati részén volt jellemző – ez vezetett például az olaszországi generikus piac rohamos bővüléséhez –, napjainkban azonban már a kelet-közép-európai régióban is előtérbe került a probléma.
A folyamat hazánkban is megfigyelhető, hiszen az év elején életbe lépett magyar gyógyszer-gazdaságossági törvény is számos olyan pontot tartalmaz, amely a generikus készítmények fogyasztását szorgalmazza a drága originális gyógyszerekkel szemben. Ezt célozza például a támogatási rendszer átalakítása, amelynek értelmében a dotáció mértékét az azonos hatóanyagú gyógyszerek közül a legolcsóbb készítményre állapítják meg, és az ennél több mint 20 százalékkal drágább termékek egyáltalán nem részesülhetnek támogatásban. Szintén az olcsó generikus szerek fogyasztásának előtérbe helyezése a célja a jogszabálynak azzal, hogy az azonos hatóanyagú gyógyszerek közül a legolcsóbb felírására kötelezi az orvosokat.
Fontos azonban megjegyezni: a generikus gyártók számára kedvező tendenciák többsége az originális készítményeket előállító és forgalmazó cégek számára komoly veszélyt jelent. Bár a népesség öregedése feltehetőleg nemcsak a legális másolatok, hanem a drágább, eredeti készítmények forgalmát is megdobja a következő években, az európai államok gyógyszereken való spórolása, illetve a szabadalmak kifutása bevételkiesést okozhat a nagy gyógyszergyártóknak.
Éppen ezért a jövőben nagy valószínűség szerint tovább nő a rés a teljes, illetve a generikus gyógyszerek piacának növekedési üteme között. Míg a – jelenleg a teljes fogyasztás értékben mintegy tizedét adó – generikus termékek forgalma feltehetőleg a következő években is 15-20 százalékkal emelkedhet, a teljes piac valószínűleg a jelenlegi 7 százalékos ütemnél is lassabban bővül majd.
