Érdemes hasznosítani a megtakarítást

Több mint tíz éve alakultak az önkéntes nyugdíjpénztárak, így aztán vannak tagok, akiknek sok milliós megtakarításuk gyűlt össze. Érdemes mindezt hasznosítani, a pénztáraktól, illetve a velük kapcsolatban lévő bankoktól különböző szolgáltatásokat igénybe venni. Ezeknek más-más adóvonzata van, nem árt ezt is figyelembe venni, amikor a magánszemély a számláján összegyűlt pénzt „kamatoztatni” szeretné.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak fejlődését hosszú ideig sokféle adókedvezménnyel támogatta az állam, s bár az utóbbi években a munkáltatói és egyéni befizetések rendkívül kedvező szabályai szigorodtak, még mindig érdemes kihasználni az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz kapcsolódó előnyöket. Egyébként nemcsak a nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódnak kedvező szabályok, hanem az onnan történő kifizetésekhez is. Arról nem is beszélve, hogy egyre több bank – Allianz Bank, K&H Bank – nyújt az önkéntes pénztári megtakarítás fedezete mellett szabad felhasználású hitelt. Mindez azt jelenti, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári tagoknak nem kell kivenni pénztári megtakarításukat, illetve jelentős ingatlan- vagy más vagyoni fedezetet bemutatni, ha pénzre van szükségük, és hitelt szeretnének felvenni.

Aki több mint tíz éve pénztári tag, számláján egyre nagyobb összeget tesz ki a befektetéseiből származó hozam. Az igen kedvező szabály, hogy a nyugdíjpénztárnál az egyéni számlákon a 2001 előtt jóváírt befektetési hozamok adómentesek. Ugyanakkor 2001 óta csak a fedezeti alap eszközeiből történő befektetések hozamaira vonatkozik az adómentesség. Ráadásul ez a mentesség önkéntes kölcsönös biztosítópénztár esetében arra az esetre is vonatkozik, amikor a felhalmozási időszakban – vagyis a nyugdíjkorhatár elérése előtt – a pénztártag kilépése vagy a pénztár megszűnése miatt a pénztár vagyonából a magánszemélyt megillető részt egyéb jövedelemként (nem mint nyugdíjszolgáltatást) fizetik ki.

A nyugdíjpénztárak megalakulása óta eltelt több mint tíz évnek azért van jelentősége, mert az ott felhalmozott követeléshez a tag a nyugdíjkorhatárának elérése előtt csak 10 év várakozási idő után juthat hozzá. Mindez azt jelenti, hogy akik már több mint 10 éve pénztártagok, követelésükhöz – még nyugdíjaskoruk előtt – hozzájuthatnak, mégpedig többféleképpen. A pénztártag hozzájuthat a számláján lévő követeléséhez a pénztárból való kilépéssel, vagy a tagság fenntartása mellett részben vagy egészben háromévente egy alkalommal. Ebben az esetben azonban a felvett követelés tőkerésze – az adómentes felhalmozódott hozam tehát nem tartozik ide – egyéb jövedelemnek minősül, vagyis a progresszív szja-tábla szerint adóköteles. Mégpedig úgy, hogy a kötelező várakozási időszak leteltének évét követő második évben először, majd az azt követő években halmozottan 10-10 százalékkal csökkentett összeget kell jövedelemnek tekinteni. Az szja mellett a kifizetés után még 11 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni, ez ugyancsak a magánszemélyt terheli. A pénztár ugyanis nem minősül kifizetőnek a tag kilépése esetén. Ez a szabály vonatkozik arra az esetre is, amikor a pénztár megszűnése miatt egy összegben veszi fel követelését a magánszemély a felhalmozási időszakban. Mindez azt jelenti, hogy a várakozási idő (10 év) leteltét követő tizedik év után a felhalmozott tőkét sem kell jövedelemként figyelembe venni.

A magánszemély háromévenként kérheti a felhalmozott tőkén felüli hozam kifizetését, ez ilyenkor adómentes.

Az önkéntes pénztártag az egyéni számláján lévő összeget átutalhatja egyik pénztárból a másikba, magasabb hozam reményében vagy bármely más ok miatt, ennek adókötelezettsége nincs. VI

Ha a tagsági viszony ennél rövidebb, akkor csak a járadék formájában nyújtott szolgáltatás adómentes, de az is csak akkor, ha az legfeljebb 15 százalékkal csökkenő az egymást követő első három évben.

Ha a tagsági viszony ennél rövidebb, akkor csak a járadék formájában nyújtott szolgáltatás adómentes, de az is csak akkor, ha az legfeljebb 15 százalékkal csökkenő az egymást követő első három évben. -->