Felemás pesti autószalon

Több szempontból is más lesz a következő budapesti autószalon, mint az eddig megszokottak. Gyakorlatilag az összes prémium márka távol marad, másrészt jó fél évvel később rendezik meg. A páros években – az idén szeptember 11–23. között megtartott – frankfurti autószalon után szokott lenni a budapesti, ám – hosszú huzavona után – úgy döntöttek a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) a tagvállalatai, hogy a jövő év májusára halasztják a kiállítást.
Erre jó indokot szolgáltatott, hogy a bukaresti szalon hagyományosan a budapestivel egy időben szerepel a nemzetközi kiállítási naptárban, ám a távol maradó márkaképviseletek jó része azzal indokolta döntését, hogy nem tartja kielégítőnek a Hungexpo szolgáltatásainak ár/érték arányát. Az importőrök szerint miközben egyre emelkednek a bérleti díjak és a kapcsolódó szolgáltatások költségei, a szolgáltatások minősége nem fejlődik, kezdve a parkolási gondoktól a pavilonok állapotáig. És miközben a fedett kiállítási terület bérleti díjai minden pavilonban egységesek, a kiállító és a távol maradó gépkocsiimportőrök abban mélységesen egyetértenek, hogy marketingszempontból korántsem azonos értékűek az egyes pavilonok.
Az mindenesetre biztosnak látszik, hogy a következő szalon 2008. május 14–18. között lesz a Hungexpo területén. Győző Gábor, az MGE elnöke nagy munkát végzett, hogy a húzódozó nyájból legalább a tömegmárkák jó részét, valamint a Lexus, a Chrysler, a Jeep és a Dodge márkákat megnyerte a szalon számára. Mint mondja, a tavalyi 187 ezer darabos személyautó-piac 65 százalékát fedik le azok a márkák, amelyek palettájukkal megjelennek, és azok kínálata is érdekes lehet a látogatók számára.
A legnagyobb távol maradó vállalat, az évi mintegy 40 ezer járművet értékesítő Porsche Hungaria már az utolsó két szalonon sem állított ki. Vérten Sándor kommunikációs vezető azzal indokolta a cég döntését, hogy a Porschéval együtt hat márkájuk számára a stand berendezésével és személyzetével együtt a legutóbbi teljes költségük meghaladta a 250 millió forintot, amit a szalon tulajdonképpen nem termelt ki. Az sem mellékes – mutatott rá –, hogy a márkakereskedők több száz millió forintos beruházással megteremtik bemutatóterem-szerviz komplexumukat, az érdeklődőket pedig Budapestre csábítják. Pedig minden egyes kereskedésben ki is lehet próbálni az autókat. Igaz, jelentősen megváltozott az autókiállítás látogatottsága, hiszen a kilencvenes évek második felében megközelítette a 200 ezret, a két évvel ezelőttin azonban csupán 110 ezren vettek részt.
A másik távol maradó óriás, a tavaly 19 ezer személykocsit és 4200 haszonjárművet eladott Ford PR-vezetője, Madarász György pedig kifejtette: miután évek óta szűkül a piac és csökken a szalon látogatottsága, forrásaikat hatékonyabban használhatják fel a kereskedőhálózaton keresztül a vásárlók elérésére.
Andrew Prest, a Saab autókat nyolc kelet-európai országban képviselő Polar Mobil ügyvezetője szerint a presztízs szempontjából érdekes lehet ugyan a szalon, a piachoz képest azonban drága mulatság, és közvetlenül nem is támogatja az értékesítést. Azonban nem csupán a látogatók száma, hanem összetételük is változik, s emiatt a prémium márkák jó része arra hivatkozott, hogy más csatornákon hatékonyabban érik el vásárlókörüket.