Jöhet a kínai izzódömping

Megnyílhat a kapu Kínában gyártott energiatakarékos izzók előtt, amelyeket eddig dömpingvám sújtott, így e termékek hamarosan szabadon érkezhetnek az Európai Unióba. Öt évvel a bevezetése után a vám lebontását a kompakt fénycsövek (compact fluorescent lamp, CFL) legnagyobb gyártói is támogatnák, nem is ok nélkül: a világon forgalomba kerülő CFL-izzók legtöbbjét a világ legnépesebb államában gyártják. A General Electric (GE) és a Philips azzal érvel, hogy tisztán pénzügyi szempontokat figyelembe véve az európai közösség többet takaríthat meg az energiafelhasználás során, mint amennyi a vám során a költségvetésbe befolyik.

Július 26-án az unió antidömping-bizottsága (ADC) a vámok fenntartása érdekében elmondta, hogy a tagállamok többsége nem látná szívesen az engedményeket. Az ADC szeptember 12-én szavaz, de a dömping lebontásáról szóló végleges döntést az EU előreláthatólag október 20-án hozza meg, és a környezetvédelmi szempontok várhatóan nagyobb súllyal esnek a latba, mint a költségvetési bevétel növeléséé.

A GE később fejti ki véleményét a témában, a Philips viszont már hónapok óta az energiatakarékos fényforrások mellett érvel. Mint ismeretes, tavaly decemberben közös fellépésre szólította fel a világítástechnikai iparágat, a társadalmi szervezeteket, az energiaszolgáltatókat és a kormányokat a hagyományos izzókról (a piacon ma már sokféle formában kapható) energiatakarékos égők használatára való áttérésre.

Az energiatakarékos izzók ugyanis a gyártók szerint négy-ötször kevesebb energiát fogyasztanak. A hagyományos fényforrások nem többek egyszerű fűtőtestnél, energiafelvételük 90 százaléka hőlea-dással elvész. Ez a CFL-ek esetében mindössze 20 százalék, a világítás pedig az energiafelvétel 80 százaléka. A Philips számításai szerint az összeurópai kereslet évente kétmilliárd izzó, ugyanakkor a helyi gyártási kapacitás az összes céget figyelembe véve százmillió darab. Magyarországon a Philips saját eladásai alapján a háztartások 6 százalékában használnak CFL izzókat. Az energiatakarékos termékekre való sikeres átállás jelentősen segítené a klímaváltozás problémájának enyhítését, és hozzávetőleg 5-8 milliárd eurós energiaköltség-megtakarítást jelentene az uniónak; ez 20 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg.

A gyártók közül egyedül az Osram ragaszkodik a korlátozás fenntartásához, annak ellenére, hogy szintén hangsúlyozza a termékek környezetbarát tulajdonságait. Reglindis Pfeiffer, a cég kommunikációs igazgatója a Világgazdaságnak elmondta: azért állnak ki a vám fenntartása mellett, mert méltányosság elvén alapuló kereskedelmet szeretnének. Az Európai Bizottság 2001-ben döntött a vám bevezetéséről, mivel egyrészt minőségileg kifogásolhatónak tartott egyes, Kínából érkező energiatakarékos izzókat, másrészt előállítási költség alatti áron szállították a közösségbe az árut.

Hozzátette, 2001 és 2006 között egyébként a korlátozás ellenére is 40-ről 60 százalékra emelkedett az import aránya az unióban, a teljes európai piac pedig évente átlagosan 15 százalékkal növekszik. Ha valamelyik kínai cég önként jelentkezik, és az unió szakmai hatósága megfelelőnek találja a termékét, mind ár, mind minőségi szempontból alacsonyabb vámot vagy vámmentességet állapíthat meg – magyarázta a kommunikációs igazgató.

Az energiatakarékos fényforrások esetében ugyanakkor nem csak az alacsony energiafelhasználást nevezik meg előnyként a gyártók. Mivel ezek – a hagyományossal ellentétben – higanyt is tartalmaznak, nagyon fontos az izzók újrahasznosítása. A CFL-ek ára nemcsak az alapanyagot, a gyártási költséget, a csomagolást és a szállítást, hanem az újrahasznosítás költségét is magában foglalja. A gyártókat és importőröket ugyanakkor semmilyen rendelet nem kötelezi a használt izzók újrahasznosítására. A környezetvédelemhez a helyi termelés is hozzátartozik – véli Reglindis Pfeiffer. Ezért az Osram az Európába szánt izzóinak kétharmadát a kontinensen gyártja. TL

Kanada hasonló intézkedések mellett 2012-re vállalata a CFL-ek teljes bevezetését.

Magyarországon szintén lehetőség lenne illeték/díj hagyományos izzókra vonatkozó kiszabására, viszont hulladékgazdálkodási szempontból az energiatakarékos izzók higanytartalma miatt még károsak is lennének, hiszen a hulladékba kerülő fényforrások szelektív gyűjtése nagyon kevés helyen biztosított.

Kanada hasonló intézkedések mellett 2012-re vállalata a CFL-ek teljes bevezetését.

Magyarországon szintén lehetőség lenne illeték/díj hagyományos izzókra vonatkozó kiszabására, viszont hulladékgazdálkodási szempontból az energiatakarékos izzók higanytartalma miatt még károsak is lennének, hiszen a hulladékba kerülő fényforrások szelektív gyűjtése nagyon kevés helyen biztosított.-->