Gyors reakció szükséges az üzlethez

Üzlet. A céget közvetlenül a rendszerváltozás előtt, négyezer forinttal gmk-ként alapította Gálfi István egy társával együtt, akit néhány éve kivásárolt a cégből. A tavaly 1,1 milliárd forint forgalom mellett nyereséges, négy egységet működtető, több mint 30 fős cég szerkezete a természetes növekedés során tisztult le. A folyamat akkor vette kezdetét, amikor a „mindenki mindent csinál” elvét felváltotta a szakosodás. A cégvezető szerint szerencséjük volt: jó időben voltak jó helyen, hiszen ma már nem lenne lehetőség arra, hogy minimális alaptőkével alapított vállalkozás – akkor, amikor a multik szinte mindent megengedhetnek maguknak – a saját hibáiból menet közben tanulva fejlődjön.
A kis társaságok számára csak a gyors reagálóképesség és a hatékonyság teremthet versenyelőnyt – vallja Gálfi István. Hozzátette: fel kell ismerni, hogy hol mutatkozik esély a növekedésre. A Qwerty ezért fordult a nagykereskedelemtől a kiskereskedelem felé, ahol a vevők számára fontos a hozzáértő személyzet és az egyénre szabott kiszolgálás. Nem véletlen, hogy az alkalmazottak többsége 30 év körüli, a számítástechnika megszállottjának számító fiatal. Ez a stratégia erősítette a főként kis- és közepes vállalkozások egyedi kívánságai szerint felépített, saját márkás termékek előállítását is, amellyel mára a hazai PC-piacon a multikat is beleszámítva a 7–8. helyet szerezték meg. Nincs márkás termék – magyarázza a cégvezető –, még a legnagyobbak is beszállított alkatrészekből állítják össze a gépeket, ezért is lehet esélye annak, aki nem uniformizál és az esetleges problémákra gyors megoldást kínál.
A növekedés másik kihívása az új üzletek megnyitása volt. Mára bebizonyosodott, hogy nálunk a bevásárlóközpontoké a jövő, és azt is állítja a cégvezető, hogy egy bolthoz képest dimenzióváltást jelent a több üzlet üzemeltetése. Nem csak a központ és az üzletek közötti információáramlás lassulása jelent veszélyt, a következetes ellenőrzés terén is nagyobb kihívást érez. A stabilitást növeli viszont, hogy nem néhány nagy, hanem sok kisebb vevővel állnak kapcsolatban – vagyis kevésbé kiszolgáltatottak ezen a téren –, és ügyelnek arra is, hogy a partneri körük fizetőképes legyen. A másik oldalon viszont – a 23 éves múlt mellett – megbízható fizetőképességükkel is növelik a beszállítóik bizalmát.

Ember. „Rendkívül szigorú vezetőnek tartom magam, ráadásul sosem felejtem el, hogy kit, milyen feladattal bíztam meg” – ad önelemzést Gálfi István, aki gépészmérnökként a finommechanikai optika területén elsajátított tudását hasznosítva a Magyar Filmlaboratóriumban kezdett dolgozni. A munka mellett a szoftveríráshoz is hozzákezdett, ez azóta is az egyik kedvenc időtöltése. Amint lehetősége adódott, váltott: az akkoriban kibontakozó számítástechnika világába, a második generációs komputerek értékesítésével foglalkozó MTA SZTAKI leányvállalatához igazolt. Öt évvel a rendszerváltás előtt egy hirtelen jött lehetőséget megragadva felélesztette a szellemi termékek fejlesztésével foglalkozó gmk-t. „Volt néhány álmatlan éjszakám, de tudtam, hogy az önállóságért cserébe kockázatot kell vállalni” – mondja a kezdetekről a cégvezető, aki a gyakorlati tapasztalatok alapján frissíti vezetői tudását.
„Olyan embereket keresek magam mellé, akiknek megfelelő a problémamegoldó képessége, és belső motivációból is elkötelezettek a minőség iránt” – magyarázza, s hozzáteszi: a képlet egyszerű, nem kell több a vevőnek, mint amit én magam elvárnék.
A rendkívül takarékos üzemelést megkövetelő cégalapító a kis létszám mellé párosuló profi szervezés és logisztika híve. Igaz, a pult mögé már nem áll be, mint régen, de a személyre szabott szolgáltatás jegyében a törzsvásárlók esetében kivételt tesz.
A cégvezető hobbija a repülés és a motorozás. Élete meghatározó időszakának tartja azt a négy évet, amelyet gyermekként a szüleivel Indiában töltött, ahol – másokkal ellentétben – ma sem a szegénységet látja, hanem azt, hogy ott az emberek optimisták és boldogok.

Gálfi István

49 éves. 1982-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán szerzett diplomát, karrierjét a Magyar Filmlaboratóriumban, technológus mérnökként kezdte. 1987-ben a BME-n doktorált. 1987–89 között az MTA SZTAKI Cosynál számítástechnikai mérnökként tevékenykedett. 1989. szeptember 1-jétől a Qwerty-cégek tulajdonos ügyvezető igazgatója