NyerÕbb a melegétel-utalvány

A GKI Zrt. azt javasolja, hogy az adótörvény módosításakor csak a melegétel-utalványok adómentes értékhatára emelkedjen, és így segítse elÕ a költségvetés, hogy minél többen mondjanak le az úgynevezett hideg étkezési utalványokról. A gazdaságkutató társaság szerint akkor lenne legalacsonyabb az összes költségvetési bevételkiesés, ha 2008-ban a hideg étkezési utalványok adómentes értékhatára 5000 forint maradna, míg a melegétel-utalványé 11 ezer forintra emelkedne. Ebben az esetben 300-350 millió forint lenne a 2007-hez képest újonnan keletkezÕ költségvetési teher – áll a GKI tanulmányában.
A GKI által vizsgált különféle variációk eredményei azt mutatták, hogy az áfabevételek többlete és a bérközterhek elmaradása lényegében kiegyenlíti egymást. A nyereségadó ágon képzÕdÕ kiesés annál kisebb, minél alacsonyabb az étkezési utalványok értékének tömege.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Szonda Ipsos öt éve végez évi rendszerességgel vizsgálatot az étkezési utalványok gazdasági, társadalmi hatásairól az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés megbízásából. E szerint az elmúlt években a hidegutalvány használata csökkenést mutat, a versenyszférában 2003-ban 2,1 millió fÕ, 2007-ben pedig már csak 1,8 millió kapott ilyen juttatást. A melegutalvány-juttatásban viszont jelentÕs a növekedés: 2003-ban 300 ezer, 2007-ben pedig már 570 ezer fÕ volt az érintett létszám. Ugyanakkor az étkezési utalványok kedvezményezetteinek száma összességében alig változott.
A versenyszféra munkáltatói 2007 elején dolgozóik 58 százalékát részesítették hideg- és 18 százalékát melegétel-utalványban. Az étkezési utalvány fajtáját az esetek kétharmadában a munkáltató választja meg és többségében a hideg étkezési utalványok biztosítását preferálja. Ebben találkozik döntésük a munkavállalók többségének kívánságával is. Külön vizsgálva a hideg- és a melegutalványokat kapó alkalmazottakat, az látható, hogy mindkét tábor a neki juttatott fajtát tartja kívánatosabbnak és fontosabbnak. DK