Árampiac: a nagy árverés
A piaci szereplők többsége mégis elégedetlen: drágul az áram. Szakmai és félhivatalos becslések szerint a lakosságra 10-15 százalékos emelés vár, a versenypiacot 40-50 százalékkal riogatják. A lakosságot azonban a politika az új Vet. szerint a védett körbe sorolta. A piaci hatások tompítva érik, közben élvezheti az ellenőrzött minőségű szolgáltatást.
A nagyfogyasztók a szabad vásárlás lehetőségét élvezhetnék. Nem élvezik. A napokban néhányuk – élükön a BorsodChemmel – a kormánynál tiltakozott a magas árak miatt, bár a szabadpiacon veszik az áramot. Nem volt köztük a Videoton Zrt., de Sinkó Ottó vezérigazgató kérésünkre csokrot állított össze a piacnyitással kapcsolatos nagyfogyasztói panaszokból. „A lakosságnak van fenntartva a hazai áramtermelés 40 százalékát adó paksi atomerőmű kapacitása, a vállalati felhasználók csak a drágább áramon osztozhatnak. A torz árrendszer a lakossági támogatást a versenyszférával fizetteti meg, emiatt felerősítve terhelik őket a nemzetközi tendenciák is. Az exportálók a magas áramköltséget az áraikban nem érvényesíthetik, a betelepedni kívánó külföldi működő tőke pedig elriad a térséginél magasabb árszinttől.
Boross Norbert, az Elmű Nyrt. szóvivője szerint azonban a harmadik fogyasztói kör, a közüzemből 2008. január 1-jén kikerülő közepes fogyasztók kerülnek nehezebb helyzetbe: a pizzasütőktől kezdve a kórház méretű áramhasználókig. „E néhány százezer fogyasztóból álló csoportnak kicsi az alkuereje, s egy-két évbe is beletelik, amíg kedvezőbb ajánlatokat kapnak” – véli Felsmann Balázs, a gazdasági tárca államtitkára is. Ugyanakkor valótlannak nevezi a rendre elhangzó állításokat, hogy a várható áremelkedés mögött áramhiány állna, s zavarkeltő szándékúnak a 40-50 százalékos áremelés valószínűsítését. „A tervgazdaság helyett választott piacgazdaságban meg kell tanulni nemzetközi árhatások között tevékenykedni. Térségünkben jelentős elavult erőművi kapacitásokat állítanak le, a kereslet erős, vagyis az áramdrágulás kódolt. Nem alkalmazhatunk a térségétől eltérő, mesterséges árakat” – mondta.
A régiós árakat hozta fel például Mártha Imre, az MVM vezérigazgató-helyettese is arra a kérdésünkre, hogy milyen árak várhatók az október 25-i aukción. Ezeken alapulnak a kereskedők jövő évi árai. A hazai közüzemi átlagár az MVM adatai szerint 58,7 euró kilowattóránként, a versenypiaci 72,15, tőlünk délre és délkeletre mindenütt magasabb az utóbbinál, nyugatabbra jórészt alacsonyabb. Az MVM a korábbi mennyiség ötszörösét, 1100 megawattnyi áramterméket ver majd dobra, a 2008-ra rendelkezésére álló kapacitás mintegy 30 százalékát. (A többi le van kötve.)
Elsősorban a rossz hazai szabályozás okolható a jövő évi drágulásért – mondta lapunknak Kuhl Tibor, a Dunamenti Erőmű Zrt. vezérigazgatója. Szerinte a jelenlegi torz helyzetet konzerválja, hogy hiányzik a Vet. végrehajtási rendelete, nincs jogszabály a Vet. hatálya alól kivont, az erőművek és az MVM közötti szerződések (htm) újrafogalmazásáról sem. Arra viszont van, hogy az erőműveknek október 15–30. között el kell adniuk a htm-ekben le nem kötött kapacitásaikat, vagyis mielőtt még határkeresztező kapacitásokhoz, vagyis exportlehetőséghez jutottak volna. A belföldi eladást az MVM magas hálózat-hozzáférési díja nehezíti, így a kapacitásokat csak az MVM-nek lehet felkínálni.
Még várni kell a kedvező hatásra
Az árampiac nyitása az árak emelkedését, stagnálását hozta-hozza több nagy tagállamban. Németországban 8 százalékos átlagos drágulással számolnak.Franciaországban a lakosság legfeljebb 5 százaléka vált majd szolgáltatót, mert az EdF államilag támogatott tarifáival az új belépők nem versenyezhetnek. Az üzleti fogyasztóknak három éve csak 6 százaléka váltott.
Olaszországban sem várható a lakosság tömeges váltása, az árak sem csökkennek, holott 20-30 százalékkal fizetnek többet az áramért más tagállamok polgárainál.
Spanyolországban a lakosság szabad szolgáltatóválasztása ellenére az árakat hatóságilag szabályozzák.
Franciaországban a lakosság legfeljebb 5 százaléka vált majd szolgáltatót, mert az EdF államilag támogatott tarifáival az új belépők nem versenyezhetnek. Az üzleti fogyasztóknak három éve csak 6 százaléka váltott.
Olaszországban sem várható a lakosság tömeges váltása, az árak sem csökkennek, holott 20-30 százalékkal fizetnek többet az áramért más tagállamok polgárainál.
Spanyolországban a lakosság szabad szolgáltatóválasztása ellenére az árakat hatóságilag szabályozzák. Készülnek a búcsúra a közüzemtől Tulajdonosi állásfoglalásra vár a jövő évi áramvásárlásról Szent Imre-kórház – tájékoztatta lapunkat Karátsony Annamária gazdasági igazgató. Az eladót közbeszerzési pályázattal választják ki, vagy a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat által előnyben részesített vállalat szállítja az évi 100 millió forintnyi áramot.
Több kereskedőtől kért és kapott árajánlatot a Kempinski Hotel Corvinus. Lehet, hogy megválnak a jelenlegi szolgáltatótól Dudás Ildikó marketingmenedzser szerint.
A piaci árakra való átállással évi 20-40 százalék villanyszámla növekedést vár a Budapesti Operettszínház. Jövőre kevesebb áramot lehet majd használni. Ki jár majd jól? Kuhl Tibor, A Dunamenti Zrt. vezérigazgatója: Senki sem látott még boldog arcot a jövő évi piacnyitással kapcsolatban. A legnagyobb nyereség az MVM Zrt.-nél keletkezik, mégpedig a rendkívül magas hálózati díjakból, a többszöröse annak, mint amennyit az erőművek fejére együtt ráolvastak luxusprofit címén. Egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy az erőműveknek lehetőségük lesz magasabb áron áramot eladni.
Sinkó Ottó, A Videoton Zrt. elnök-vezérigazgatója: A torz árszabályozási körülmények között számomra nem látható, és talán értelmetlen is feltenni a kérdést, hogy ki jár majd jól a 2008-as piacnyitással.
Felsmann Balázs, A GKM államtitkára: Elsőként a nagy érdekérvényesítő képességű és nagyobb kínálatra számító nagyfogyasztók élvezik a piacnyitás előnyét. A lakosság számára jórészt semleges lesz a lépés hatása, s egy-két évig kétségtelenül nehezebb helyzetbe kerülnek a közüzemből kikerülő „közepes” fogyasztók.
Hornai Gábor, A CEZ Magyarország Kft. ügyvezetője: A piac felszabadulása, a tiszta viszonyok és az átláthatóság miatt mindenki jól jár, ár-költség szempontból pedig főleg a védett lakosság. A nagyfogyasztók és az egyetemes szolgáltatók számára jórészt semleges lehet a változás.-->
