BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Egészségügy: informatikai kihívások

A kórházak, rendelőintézetek és patikák informatizálása már elindult a jó úton, az egészségügy központi igazgatásában is nagyjából kiépültek a tervezési és analitikus rendszerek, de ezek többsége még nem kommunikál megfelelően egymással. Nem halogatható sokáig az egységes európai egészségbiztosítási kártya (EEK) bevezetése sem – állapítja meg a hazai egészségügyi informatika kihívásait taglaló elemzésében Szirmai Ákos, az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. szakmai igazgatója.

Informatikai szempontból az egészségügy az ország legnagyobb és legösszetettebben működő alrendszere, melynek fontos jellemzője, hogy a nagyszámú szereplő közötti interakciókra az ország több ezer egészségügyi ellátóhelyén kerül sor. A létrejövő adatok felhasználására sok esetben évekkel vagy akár évtizedekkel a keletkezésük után is sor kerülhet. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az uniós integráció következtében a más tagországok állampolgárai számára nyújtott ellátások határokon átnyúló adatcserét tesznek szükségessé.

Ez a komplex rendszer megfelelő informatikai támogatás nélkül elképzelhetetlen, legyen szó akár az ellátottak számára biztosított kezelések, vizsgálatok adatainak tárolásáról és visszakereséséről, akár a bonyolult finanszírozási mechanizmusok érvényesítéséről. Mivel az egészségügy finanszírozása hatalmas összegű közpénzt emészt fel, kiemelt szerepet kell kapnia a megfelelő tervezésnek és költségkontrollingnak, amelyhez ugyancsak feltétlenül kellenek az informatikai eszközök – emeli ki a szakértő.

Általánosságban elmondható, hogy az elmúlt években előrelépés figyelhető meg a szolgáltatások nyújtásában közvetlenül részt vevő ellátóhelyek (kórházak, rendelőintézetek, patikák) informatizálásában. A központi igazgatás számos területén is kiépültek azok a rendszerek, amelyek a működtetési, tervezési, elemzési feladatokat látják el.

A rendszer egyes részei közötti együttműködés technikai és működési feltételei azonban számos esetben még nem alakultak ki, illetve esetenként igen elavult technológiákon alapulnak. Az ellátóhelyek például még mindig csak a már elavultnak számító flopin tudják küldeni a kötelező jelentéseket az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak.

Az elmúlt években határozottan megjelent az igény az intézmények közötti együttműködés erősítésére, illetve a duplikált adatrögzítések során óhatatlanul bekövetkező tévedések hatásainak kiszűrésére.

Az egyik legjelentősebb fejlesztési projekt a 2006-ban elindított Humánerőforrás-fejlesztési operatív program keretéből finanszírozott intézményközi rendszer fejlesztése, amelyre az ország három kelet-magyarországi térségében kerül sor. A rendszer megvalósításának célja többek között, hogy lehetővé tegye az egészségügyi intézményekben keletkezett betegadatok más intézményekben való lekérdezhetőségét. Ily módon jelentős vizsgálati költségek és idő takarítható meg, valamint javítja az eddiginél pontosabb diagnózis felállítását és a megfelelő kezelés kiválasztását. Ez a kezdeményezés azért tekinthető jelentős változásnak, mert közös szabványok felállításával lehetővé teszi az elmúlt évek során egymástól függetlenül fejlesztett egészségügyi rendszerek közötti adatcserét. A szabványosítás minden hasonló országos jelentőségű egészségügyi fejlesztés kiindulópontja.

A gazdaság teherbíró képességének korlátos volta miatt szükségessé vált az egészségügyre fordított költségek mainál szigorúbb kontrollja, illetve a járulékot nem fizető „potyautasok” kiszűrése. Ez szükségessé tette a jogviszony, valamint a járulékbefizetések összekapcsolását, amelyre a jelenlegi tajkártyarendszer csak igen korlátozottan alkalmas, lévén a ma használatos papíralapú tajkártya nem teljesíti a minimális biztonsági követelményeket sem. A kártyák cseréjére egy érvényben levő kormányrendelet alapján is szükség van.

A finanszírozási és elszámolási változások miatt az egészségügyi szolgáltatások költségeinek elszámolása is összetettebbé válik. Elképzelhető, hogy egyetlen komplex kezelésben több finanszírozó (regionális egészségbiztosítási pénztár, önkéntes egészségpénztár) és több szolgáltató (kórház, diagnosztikai labor, mentőszolgálat) is részt vesz. Az egyes szereplők közötti pénzügyi elszámolást könnyítheti meg a nemzeti egészségügyi elszámolóház kialakítása.

A rendszerekben felhalmozott adatok alapján végezhető el különböző időtávokon az egészségügyi ellátások országos szintű tervezése és a kapacitások optimalizálása is.

Természetesen a rendszerek kiépítése során figyelembe kell venni a terület érzékenysége miatt kiemelten fontosan kezelendő adatvédelmi szempontokat. Ez szükségessé teszi, hogy egyes adatbázisok kezelése továbbra is állami feladat legyen, de a megvalósításba érdemes hasonló rendszereket kiépítő országok tapasztalatait ismerő szereplőket is bevonni. (VG)

Taj helyett jön az EEK

Az EU-s elvárások alapján nem halogatható sokáig az egységes európai egészségbiztosítási kártya bevezetése, melynek szabványosítása már megtörtént, csak a bevezetési határidőt nem rögzítették. Ezek alapján elkerülhetetlennek látszik a regionális egészségségbiztosítási pénztárak részleges privatizálásával párhuzamosan egy korszerű központi nyilvántartó rendszer, a hozzá kapcsolódó elektronikus kártya, valamint az azok ellenőrzését és elfogadását az egészségügyi ellátóhelyeken lehetővé tevő infrastruktúra kialakítása. Ez a feladat jelentős anyagi ráfordításokkal jár.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek