Reszkethetnek a bliccelők! Lecsap az APEH - "mesekönyv" a biztosítási koncepció?

Ne lepődjön meg az a tb-potyautas, akinek ajtaján jövő januártól az adóhatóság emberei kopogtatnak. A járulékfizetést elbliccelőkön – ha más módon nem jogosultak – az APEH visszamenőleg is behajthatja az elmaradt összeget. Természetesen ez nem érinti azokat, akik ugyan nem járulékfizetők, mégis jogosultak. A nyugdíjasok, gyerekek, kismamák és a szociálisan rászorulók helyett ugyanis az állam teljesíti a befizetést, fejenként és havonta mintegy négyezer forintos összeget utalva az Egészségbiztosítási Alapba.

A harmadik kategóriába azok tartoznak, akik felnőttként eltartottak, ők külön szerződés alapján fizethetnek maguk után. Mivel születésekor mindenki kap társadalombiztosítási számot, a TAJ-kártya felmutatása semmit sem jelent, biztosítotti jogviszonyt pláne nem. Hogy van-e az azonosító szám mögött befizetés, az csak akkor derül ki, amikor valaki orvoshoz fordul. A szolgáltatóknak ugyanis kötelező leellenőrizniük a jogosultságot egy számítógépes rendszeren keresztül. Egyetlen gombnyomással kiderül, hogy a beteg biztosított-e.

Ha piros jelzés érkezik, a páciens ugyan megkapja az ellátást, de adatait továbbítják az APEH-hez. Ha valaki figyelmeztetést, „piros lapot” kap, lehetősége van arra, hogy tisztázza jogviszonyát, ha úgy érzi, a rendszer indokolatlanul nevezte jogosulatlannak. A szaktárca korábban azt tervezte, hogy a potyautasoknak a türelmi idő lejárta után a vizsgálatok, műtétek, illetve gyógyszerek teljes árát ki kell majd fizetniük, mivel azonban az egészségügyi rendszer szolidaritásra épül, úgy döntöttek, az ellátás teljes árát nem lenne ildomos elkérni tőlük, a járulékfizetést azonban nem lehet elbliccelni. Az egészségügyre fordítandó közpénzekkel 2009-től már nem csak az állam gazdálkodik, hanem a vegyes tulajdonú pénztárak. Ám ez nem azt jelenti, hogy a piacon megjelenő befektetők forgathatják az 1600 milliárdos járulékbevételeket.

Bővebben itt olvashat a tervezetről - a teljes anyagot pedig itt olvashatja el

„Legfeljebb öt év után, maximum 2 százalék profitot vehetnek ki a rendszerből” – nyilatkozta csütörtökön Havas Szófia, a szocialista parlamenti frakció egészségügyi munkacsoportjának tagja az InfoRádiónak. Az MSZP szakpolitikusa szerint még nincs megállapodás arról, hogy mekkora összegről induljon a licit a megyékben lakók egészségügyi ellátásához kapcsolódó szolgáltatási jog megszerzéséért, azaz a pénztárak 49 százalékos tulajdonjogáért. Mindenesetre elképzelhetetlennek tartják, hogy olcsón lehessen megszerezni a társadalombiztosítás „akár legkisebb szeletét is”. Viszont információink szerint a szaktárcának nagyon is pontos elképzelései vannak arról, hogy mennyiről induljon a kikiáltási ár: 5000 forintról lakosonként.

Így a 220 ezer fős Nógrád megyében a szolgáltatási jogot 1,1 milliárdért, a négy egyformán 700 ezres lakosságszámú részre osztott fővárosi és pest megyei régiót pedig területenként 3,5 milliárdért kezdik árulni – utóbbiakra négy különböző befektető jelentkezhet be. A kétfordulós aukción persze ennek többszörösére is felkúszhat az összeg, mire koppan a kalapács és a kikiáltó bejelenti: „Senki többet? Elkelt!”.

Akciózik a Liga, mesekönyvezik a MOK

Elutasítja a több biztosító piaci versenyén alapuló egészségbiztosítási modellt a Liga Szakszervezetek, amely november 21-ére szolidaritási akciót hirdet. Gaskó István, a Liga elnöke bejelentette: a társadalmi szolidaritás védelmében több szervezettel együtt lépnének fel, mert véleményük szerint az csorbulna az új biztosítási rendszerben, ha „átengednék” az üzleti biztosítóknak. Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkára „mesekönyvnek” nevezte a tárca által készített, a magyar biztosítási modell alapjait vázoló dokumentumot, utalva arra, sok még a nyitott kérdés. A főtitkár szerint a minisztérium azt „vizionálja”, hogy az egészségügyre fordítható források állami újraelosztása megbukott, a rendszert csak üzleti biztosítók képesek hatékonyan működtetni.

AS Network - Bánky Bea Akciózik a Liga, mesekönyvezik a MOK Elutasítja a több biztosító piaci versenyén alapuló egészségbiztosítási modellt a Liga Szakszervezetek, amely november 21-ére szolidaritási akciót hirdet. Gaskó István, a Liga elnöke bejelentette: a társadalmi szolidaritás védelmében több szervezettel együtt lépnének fel, mert véleményük szerint az csorbulna az új biztosítási rendszerben, ha „átengednék” az üzleti biztosítóknak. Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkára „mesekönyvnek” nevezte a tárca által készített, a magyar biztosítási modell alapjait vázoló dokumentumot, utalva arra, sok még a nyitott kérdés. A főtitkár szerint a minisztérium azt „vizionálja”, hogy az egészségügyre fordítható források állami újraelosztása megbukott, a rendszert csak üzleti biztosítók képesek hatékonyan működtetni. -->