Fokozódó „relatív” tejhiány

Fokozódhat a tejhiányra utaló kereslet a következő hónapokban a hazai piacon – állítják ágazati szakértők. Bár a fogyasztóknak emiatt várhatóan nem kell ellátási gondoktól tartaniuk, az importkényszer erősödhet. A háttérben nem újabb termeléscsökkenés áll, mivel a Tej Terméktanács (TT) adatai szerint az állattartók az idén az elmúlt évihez hasonló mennyiséget, 1,4 mil-iárd liter tejet termelnek. A relatív hiányt részben az okozza, hogy több EU-tagállam relációjában nőtt az exportunk; ez az idén elérheti a 300 millió litert, szemben a korábbi évek 50-100 milliós teljesítményével.

A nyerstej uniós exportja azért vált jó üzletté, mert az ottani felvásárlási árak meghaladták a literenkénti 100 forintot, szemben a hazai piac 78-80 forintos áraival. Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) a titkára elmondta: az uniós áremelkedés mögött a világméretű tejdrágulás áll, ez a tejpor-, vaj- és sajtkészletek jelentős csökkenésével függ össze. A következő hónapokban – átmeneti jelleggel – a hazai kínálat további csökkenése várható, mivel a tehenészetek ilyenkor kevesebb tejet állítanak elő a termelési sajátosságok miatt – húzta alá az érdekképviselet titkára.

A piaci szereplők jelentős része már az év elején megkötötte exportszerződéseit, de egyes külföldi vevők most szabadon megvásárolható tejkészleteket is keresnek – közölte Istvánfalvi Miklós. A TT elnöke szerint legfeljebb egyes termékekből, így például a tartós tejből lehet időszakos hiány. A lakosság ellátásához viszont egyre több import kell. Ezt igazolja, hogy az ágazat belföldi értékesítése az idén is 10 százalékkal (egymilliárd literre) csökken. Így az 1,6 milliárd literre tehető (160 literes egy főre eső) fogyasztás 500-600 millió liter tejnek megfelelő éves importot igényel, és ez már 25-30 százalékos részaránynak felel meg.

Mint ismert, Magyarországnak mintegy 2 milliárd literes éves uniós tejtermelési kvótája van, így az ágazati szereplők az idén előállított 1,4 milliárdos mennyiséggel messze nem használják ki a lehetőségeiket. A tejtermelés és a tehénállomány az elmúlt években a jövedelmezőségi gondok miatt folyamatosan csökkent. Így az idei „stagnálás” már kedvező jelnek tekinhető, amely a felvásárlási árak növekedésével magyarázható: a 80 forintos mai árak pluszbevételt hoznak a gazdálkodóknak a 63-64 körüli év eleji szinthez képest. Bár a takarmánydrágulás miatt az önköltség is növekszik, az állattartó vállalkozások – a 8 forintot meghaladó úgynevezett uniós literenkénti kvótatámogatást is figyelembe véve – most nyereséget könyvelhetnek el – mondta Tóth István.

A tejdrágulás nyomán az ipar három-négy ütemben, átlagosan 18-20 százalékkal növelte eddig a különböző tejtermékek átadási árait – közölte Mélykúti Tibor, az Alföldi Tej (AT) Kft. ügyvezető igazgatója. A termelők tulajdonában lévő AT a korábban Parmalat néven működött székesfehérvári gyár tulajdonosa. Az ügyvezető az átvételi árak további növekedésére számít, ezért december–januárban újabb 4-5 százalékos termékdrágulást sem tart kizártnak.

Az AT 370-380 millió liter éves mennyiséggel a legnagyobb felvásárlónak számít a hazai piacon, a feldolgozásban pedig – mintegy 28 százalékos részesedéssel – a második helyet foglalja el a Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának a tulajdonában lévő szegedi Sole-MiZo Zrt. mögött. Az Alföldi Tej az egyik legjelentősebb exportőr is: az idén 100 millió litert értékesít a külpiacokon, de ennek 70-80 százaléka úgynevezett fölözött (tankos) tej, amely itthoni feldolgozás után jut a (főként olasz) vevőkhöz.

Ma sem tejhiányról, sem -bőségről nem beszélhetünk, mivel belföldi partnereink biztosítják az alapellátást – mondta lapunknak Murányi László, a Coop Hungary Zrt. vezérigazgatója. A társaság nem vásárol tejet külföldön, ám a hozzá érkező mennyiséget nagy figyelemmel kell szétosztania az üzletek között, hogy mindenhová elegendő jusson.

A láncokhoz nem csatlakozott független kisboltokban ugyanakkor sok helyen kínálnak szlovák tartós tejet, amely a C+C áruházakban csak néhány forinttal kerül többe, mint az itthoni friss tej. A nyár folyamán ugyanakkor előfordult, hogy egy-két kereskedelmi lánc nem tudott elegendő magyar tejet vásárolni. A szakma szerint ez olyan cégeknél fordulhatott elő, amelyek nem voltak hajlandók megfizetni a magasabb termelői árakat. A termelők pedig sok esetben azért nem szállították le a szerződött menynyiséget, mert Olaszországba olyan áron adhatták el, hogy abból még a kötbérre is futotta. Nagy mennyiség pedig porítva került külföldre, és a termelő számára előnyösebb feltételekkel, mint amennyiért a folyós tejet értékesíthette volna.

A fentiekkel kapcsolatban Neubauer Katalin, a CBA kereskedelmi vezérigazgatója megjegyezte, hogy az aszály sújtotta India, valamint Kína szinte bármekkora tételben felvásárolja a tejport az EU-ban, ám a kereskedelmi láncok mindig találnak árut. Tudomásul kell venni – emelte ki a vezérigazgató –, hogy amíg tavasszal 68 forint volt a termelői ár, decemberre várhatóan 95-re emelkedik. A CBA azon vállalatok közé tartozik, amelyek évek óta kínálnak német és szlovák ultrapasztőrözött tejet, ám csupán kis menynyiségben, és tulajdonképpen kínálatbővítési szempontból.

Az egyre drágább tartós UHT helyett a többség inkább az olcsóbb friss tejet választja.

Az egyre drágább tartós UHT helyett a többség inkább az olcsóbb friss tejet választja.-->