Gyorsjelentések: minden ponton visszalépés
A helyzet kialakulásában komoly szerepe volt a devizapiaci folyamatoknak, de akadt olyan terület (a gyógyszeripar), ahol a számottevően változó feltételekhez kellett a cégeknek alkalmazkodni.
Bővülésre ez az év eddig nem sok teret kínált. Tíz százalék fölötti árbevétel-emelkedést egyedül a Rába ért el (az első 9 hónapot tekintve 11,8 százalékot), ám az eredménysorokon már a járműipari cég is visszaesésről adott számot. A fő nehézséget a devizaárfolyamok változása jelentette a győri csoportnak, csakúgy, mint számos egyéb társaságnak. Miközben a többség valahol 200 forint körüli dollár- és 260 forint közeli euróárfolyammal számolt, a zöldhasú épphogy 176, az európai fizetőeszköz pedig alig 250 forint fölött volt.
A befektetők hangulatát számottevően javító beszámolót egyedül a TVK tett közzé. A társaság 9 százalékos árbevétel-növekedés mellett az üzemi eredmény majd triplája, az adózott pedig közel duplája az egy évvel korábbinak. A tiszaújvárosi vegyipari csoport impozáns eredményjavulását az új termelőkapacitások folyamatosan növekvő kihasználásán alapuló értékesítési mennyiség bővülése és a belső hatékonyság javítása mellett a polimer jegyzésárainak emelkedésével és a – számukra kedvező – devizaárfolyam-alakulással magyarázták.
A nagyok közül pozitív változásokról egyedül a Magyar Telekom adott számot. A hazai óriás az elemzői várakozásokat is meghaladó módon tudta növelni árbevételét (2,71 százalékkal), és üzemi szinten is hízott a profit (8,69 százalék). A másik három blue-chip (Mol, Egis, Richter) az időszaki gyorsjelentésében nem tartogatott jó hírt – bár ez megfelelt a várakozásoknak. A gyógyszercégek tudták növelni a forgalmukat (a hazai piac nagyon erőteljes visszaszorulása mellett összességében valamivel több mint 5 százalékkal), az eredményadatokban azonban látszottak a gyógyszer-gazdaságossági törvény hatásai: üzemi szinten az Egis 51, a Richter 21 százalékkal maradt el a bázistól, az adózott soron az Egis 57, a Richter 37 százalékos romlást produkált. A Molnál az alacsonyabb eredmény mögött a csökkenő szénhidrogén-kitermelés mellett a mérsékeltebb árrések és a dollár 15 százalékos gyengülése áll.
A nagyoknak a megszokottól lényegesen elmaradó teljesítményével összefüggésben némiképp enyhült a piac koncentrációja. Mindazonáltal az árbevételnek még mindig a 87, a működési profitnak a 92, az adózott eredményeknek pedig a 90 százalékát a négy legnagyobb társaság adja. (A Mol önmagában megtermelte az idén a teljes árbevétel 61, az üzemi profit 57, az adózott eredmény 55 százalékát.) Azt is látni kell persze, hogy még a mostani visszaesés után sem olyan rosszak e társaságok megtérülési mutatói.
A piac egészét figyelembe véve hat cég növelte a bevételét (a már említettek mellett a Linamar és a Zwack), három tudta mind az üzemi, mind az adózott nyereségét javítani (az Állami Nyomda, a Fotex és a TVK), valamint egy-egy olyan volt, amely az egyik eredményadatában növekedést produkált (a Matávnál az üzemi, a Danubius Hotelsnél az adózott profit haladta meg az egy évvel korábbit). Jó hír ugyanakkor, hogy egyedül a Synergon beszámolója tartalmazott mindkét eredménysoron veszteséget, s emellett csak egy cég, a Pannonplast volt az, amely üzemi szinten negatívumot termelt az első 9 hónapban.
Lényegi meglepetéseket a gyorsjelentések nem tartalmaztak. Hatással az árfolyamokra jelen helyzetben nem is elsősorban e beszámolók lehetnek, hanem azok az egyéb események, amelyek a cégek jövőjét befolyásolják. Például a Richter múlt hét végi bejelentése, miszerint a lengyel Polpharmával való társulással és az orosz Akrihin megvásárlásával a térség legnagyobb gyógyszeripari csoportjává válhat. Emellett elsősorban a felvásárlási történetek (Mol–OMV párharc), a tulajdonosi kötélhúzások okozhatnak az árfolyamokban érdemi elmozdulást. Ez utóbbiak egyike a Linamar, ahol a hazai intézményi befektetők és az amerikai Linamar Corporation áll szemben egymással. Érdekes fejleményekkel szolgálhatnak az egyes cégcsoportok átszervezései is (Fotex, Synergon, Pannonplast).
