Magyar gazdaság: jön az igazság pillanata, megjósolták, mi fog történni a GDP-vel – a péntekre készül minden elemző
Csak miniminálisan gyorsulhatott a magyar gazdaság növekedési üteme a tavalyi év végén, azaz továbbra is várat magára a fellendülés. A Központi Statisztikai Hivatal pénteken közli a 2025 negyedik negyedévi és az egész éves adatokat, amelyeket ezúttal a szokottnál is nagyobb figyelem övez. A Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint 2025 végén a bruttó hazai össztermék, azaz a GDP az előző év azonos időszakához képest 0,7 százalékkal, míg az előző negyedévhez viszonyítva 0,4 százalékkal emelkedett. Mivel tavaly végig ennél rosszabb számok jöttek a magyar gazdaságból (első negyedévben 0,3 százalékos visszasés, második negyedévben 0,3 százalékos növekedés, harmadikban 0,6 százalékos), így nem meglepő módon a GDP tavaly mindössze 0,4 százalékkal nőhetett, ami még a korrigált várakozásokat is alulmúlhatta, nem beszélve az egy évvel ezelőtt várt, erőteljes, 3 százalékos bővülésről. Ezzel tehát a harmadik egymást követő évben sem sikerült kitörni a stagnálásból, 2022 közepe óta nem tud érdemben bővülni a magyar gazdaság.
Magyar gazdaság: még mindig köhög a motor, de már itt lehet a fordulat
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza arra hívta fel a figyelmet, hogy a negyedik negyedéves GDP becslésénél az elemző nincs könnyű helyzetben, a beérkező havi adatok egyáltalán nem mutatnak egységes képet, sőt!
Az októberi és a novemberi adatokra ránézve mintha nem is ugyanannak a gazdaságnak ugyanarról a negyedévéről beszélnénk
– mondta az elemző, ennek kapcsán kiemelte, hogy ez igaz például az építőiparra: az ágazat teljesítménye, míg októberben 9,7 százalékkal nőtt éves alapon, addig novemberben 5,6 százalékkal csökkent. Ha a fontosabb havi adatokra ránézünk, akkor szintén nem látszik egy egységes irány, hogy merre is ment a magyar gazdaság a negyedévben:
- az ipari termelés (az október–novemberi átlagot a harmadik negyedéves átlaggal összevetve) 0,5 százalékkal csökkent,
- míg a kiskereskedelmi forgalom 1,0 százalékkal magasabb lett.
Regős szerint az is látható, hogy az előző negyedévek tendenciái most sem törnek meg: az ipar továbbra is lefelé húzza a gazdasági teljesítményt – a jelentős beruházások és állami támogatások ellenére is. Ebben továbbra is szerepe van a gyenge külső keresletnek, a jármű- és akkumulátorgyártás túlzott szerepének, illetve az ágazat alacsony versenyképességének. Ez a felhasználási oldalon gyenge exportadatot fog eredményezni – legalábbis az árukat tekintve. A szolgáltatásoknál nem kizárt egy pozitív meglepetés, hiszen a turisztikai szálláshelyek adatai a negyedévben jól alakultak, a korábbinál több turista érkezett. Meghatározó lesz persze a többi szolgáltatóágazat is – és nagyjából ez az, ami eldönti majd, hogy a negyedik negyedévben a GDP végül is milyen irányba és mennyit mozdult el.
Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője is úgy látja, a növekedés szerkezete továbbra is vegyes képet mutat: miközben a belső kereslet egyes elemei már láthatóan élénkülnek, a külső keresleti korlátok továbbra is jókora fékezőerőt jelentenek a gazdaság számára, amelyről a 2025. novemberi, vártnál jóval alacsonyabb termék-külkereskedelmi többlet is árulkodik.
A GDP-t felfelé húzó tényezők közül a lakossági fogyasztást emelte ki. A reálbérek 2025 második felében érdemben tovább emelkedtek, amit a kormányzatnak a háztartások jövedelmét növelő intézkedései is támogattak. Ennek hatására a fogyasztás javulhatott, valószínűleg különösen a szolgáltatások terén. A kiskereskedelmi forgalom volumene ugyan nem növekszik olyan mértékben, mint az néhány évvel ezelőtt még ilyen fogyasztásbővülés mellett megszokott volt, de a bővülés így is szolid.
Talán a december jobb hónap lehetett, és végre az ipar is magára talált
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője ugyancsak arra mutatott rá, hogy a negyedik negyedév gazdasági teljesítményéről eddig rendelkezésre álló adatok meglehetősen vegyes képet festenek, ezért a decemberi szektorális adatok hiánya (mint a kiskereskedelem vagy az ipar teljesítménye) most talán még fájóbb.
Egy relatíve jó októbert egy gyenge november követett. Azonban várakozásom szerint a december inkább jobb hónap lehetett, amely így végül kedvező irányban befolyásolja az összképet
– mondta az elemző, hozzátéve, hogy az ING Bank által előrejelzett 0,7 százalékos negyedéves bázisú növekedés meglehetősen dinamikusnak számítana az elmúlt évek fényében. Ennél nagyobb negyedéves növekedést a magyar gazdaság legutóbb 2023 harmadik negyedévében produkált.
Az egyik legfőbb pozitív tényező továbbra is a szolgáltatószektor, ahol az elmúlt negyedévek lassuló növekedését most egy gyorsítás követi. A kiskereskedelmi adatok is inkább abba az irányba mutatnak, hogy erősen zárhatta a negyedévet és az évet a szolgáltatószektor.
Emellett arra számít, hogy a gyenge novembert egy felpattanás követi az iparban, amivel negyedéves szinten már az ipar is enyhén pozitívan járulhatott hozzá a bruttó hazai termék volumenének változásához.
Végezetül a mezőgazdaság – a csekély súlya ellenére – szintén segíthette a növekedést, méghozzá egy erős negyedik negyedévvel. Az építőipar esetében inkább azt várja az elemző, hogy a negyedév egészében visszaesés mutatkozhatott, így ez visszafoghatta a teljes gazdaság negyedéves növekedését. A kormányzati intézkedések hatása a szektorban csak a következő negyedévekben jelentkezhet.
Az áthúzódó hatás miatt fontos lenne egy erős negyedév
Molnár Dániel, az MGFÜ Makroelemzési Osztályának vezető elemzője azt emelte ki, hogy az építőipar is meglehetősen hektikus teljesítményt nyújtott októberben és novemberben, itt azonban nagyobb az esélye az év végi felpattanásnak a rendelésállományi adatok alapján. Ezzel együtt szerinte kérdéses, hogy a beruházások fordulata eljött-e a negyedik évben, és megállt-e az évek óta tartó zsugorodás. Mindenesetre úgy látja, a Demján Sándor Program hatása, illetve a nagyberuházások együttesen megfékezhették a zuhanást a tavalyi év végére, ami legalább azzal a pozitívummal járna, hogy a beruházások visszafogó ereje megszűnne. Kedvező esetben így akár 0,7 százalékos negyedéves gazdasági növekedés is lehetett a tavalyi év végén, amelynek köszönhetően az éves ráta 1,0 százalékra gyorsulhatott.
Az áthúzódó hatás miatt az utolsó negyedéves kedvezőbb teljesítmény az idei növekedési kilátásokra is pozitív hatást gyakorolna, miközben egy negatív meglepetés ismét átírná a terveket
– figyelmeztetett az elemző. Becsey Zsolt, az Unicredit Bank vezető elemzője is úgy érvelt, hogy a magyar gazdaságot jellemző összkép alig változott a negyedik negyedévben. A növekedés hajtóereje ezúttal is a privát fogyasztás lehetett, ebből termelési oldalon főként a szolgáltatások és a műszaki cikket forgalmazó egységek profitálhattak. Ugyanakkor a termékfogyasztásból fakadó növekedési hozzájárulás a magas importvonzat miatt szerényebb lehetett. Mivel a külső keresletben nem mutatkoztak az élénkülés jelei, a feldolgozóipari export gyenge maradt. A megrendelések és a gépberuházási trend alapján a harmadik negyedévhez képest valamelyest javulhatott a beruházások teljesítménye. A mezőgazdaság Becsey Zsolt várakozása szerint enyhén ronthatta a negyedik negyedéves GDP-adatot.
Tavaly sem jött el a fordulat a magar gazdaságban
A tavalyi évet annak fényében is érdemes vizsgálni, hogy egy évvel korábban optimista hangulat uralkodott a magyar gazdaság kilátásaival kapcsolatban. A kormány 2024 végén még „repülőrajtot” és 3,4 százalékos GDP-növekedést, de az elemzők is 3 százalékos bővülést vártak, ehhez képest a most rendelkezésre álló adatok alapján alig 0,4 százalékkal nőhetett a hazai GDP. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy már 2025 első negyedéves GDP-adatai után biztossá vált, hogy nemhogy a 3, de még a 2 százalékot sem éri el a magyar gazdaság növekedése, amihez már kisebb-nagyobb csodára lett vona szükség. Ebben egyébként legalább akkora szerepet játszott az áprilisban kitört vámháború, mint a német gazdaság gyengélkedése.
A jelek szerint ugyanis, bármilyen meglepő, de a belső motorokkal, azon belül is a fogyasztással továbbra sincs probléma, amit alátámasztanak az államháztartás tavalyi adatai.
Összesen 8265 milliárd forint áfabevétel realizádódott a büdzsében 2025-ben, ami 12 milliárddal maradt el az előirányzattól, mindezt úgy, hogy jóval magasabb, 3,4 százalékos növekedés mellett tervezte meg a kormány a büdzsét. Pedig az alacsonyabb gazdasági növekedés visszafogott fogyasztást kellene hogy eredményezzen, úgy, ahogy például 2023-ban történt, amikor a recesszió hatására 1000 milliárdos lyuk keletkezett a költségetésben. Az már más kérdés, hogy az ipar gondjai miatt végül társasági adóból több mint 300 milliárddal kevesebb befizetés történt, mint amivel a kormány tervezett.
Jobban néznek ki a 2026-os kilátások
Az elemzői konszenzusban rákérdeztünk arra is, hogy mekkora növekedés várható 2026 első negyedévében. Az elemzők szinte kivétel nélkül erőteljes, 1,5-2 százalék körüli éves növekedést valószínűsítenek, ami az elmúlt évek fényében erőteljes bővülésre utalhat. Mindez persze nem független attól, hogy
2026 első hónapjaiban a kormány a GDP mintegy 2 százalékának megfelelő jövedelmi transzfert fizet ki a lakosságnak adó és egyéb jöveledelemnövelő intézkedés keretében, aminek 60 százalékát várhatóan elköltik.
Ám ez csak szépségtapasz lehet, ugyanis a fő gond, ami még mindig visszahúzza a magyar gazdaság teljesítményét, az a külső kereslet hiánya. A nemzetközi környezetben szerény javulás várható, így a beruházások – illetőleg a termelési oldalon az ipar – lendületes növekedésére az idén sem számítanak, miközben a nettó export idén is negatívan fog hozzájárulni a GDP-növekedéshez, még ha az export képes is lesz némi növekedésre.
Molnár Dániel számol a külpiaci kereslet részleges rendeződésével, amely kiegészülve a termőre forduló nagyberuházásokkal, az exportban hozhat élénkülést. Ez a folyamat pedig a vállalati beruházási hajlandóságot is fokozná, amelyet a piaci hangulat javulása és az orosz–ukrán háború lezárása is támogatni tudna. Kedvező esetben így akár 2,7 százalékra is gyorsulhat idén a gazdasági növekedés, de ennek mindenképpen fontos feltétele, hogy a tavalyi negyedik negyedéves adat ne okozzon negatív meglepetést.
2026-ra előretekintve, az elmúlt időszakban pozitív jeleket láthattunk. Elsősorban Németországból érkeznek biztató hírek, a Zew index előretekintő komponense többéves csúcsra nőtt, miközben a német iparból is jobb termelési és megrendelési számok érkeztek, mint korábban.
– mutatott rá Árokszállási Zoltán, aki szerint ennek, valamint az új hazai járműipari és akkumulátoripari kapacitásoknak köszönhetően idén már pluszba lendülhet az ipar. A javuló konjunktúra a beruházások stabilizálódását, idővel lassú emelkedését okozhatja. Eközben a fogyasztás (leginkább az év első felében) jelentősen húzhatja a GDP-növekedést. Ha egy jó 2025-ös negyedik negyedéves GDP-t látnánk, akkor az idei reálnövekedés meghaladhatja a 2,5 százalékot is.
