Még mindig kissé döcög a magyar külkereskedelem, de már látszanak a javulás jelei
A magyar külkereskedelem 2025 decemberében továbbra is többlettel zárt, ugyanakkor az egyenleg némileg kedvezőtlenebbül alakult az egy évvel korábbihoz képest. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb külkereskedelmi termékforgalmi adatai szerint az export és az import értéke egyaránt emelkedett, miközben a volumenváltozások és az árhatások eltérő irányba mozdultak el az egyes termékcsoportoknál és relációkban.
2025 decemberében a kivitel értéke 10,8 milliárd eurót (mintegy 4158 milliárd forintot), a behozatalé 10,5 milliárd eurót (körülbelül 4029 milliárd forintot) tett ki. A külkereskedelmi mérleg így 333 millió eurós többlettel zárt, ami 28 millió euróval kedvezőtlenebb az egy évvel korábbinál. Euróban számolva az export értéke 6,0, az importé 6,5 százalékkal nőtt 2024 decemberéhez képest.
A volumenadatok alapján a kivitel 3,8, a behozatal 7,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki szintet. Naptárhatással kiigazítva az export volumene 0,8, az importé 5,0 százalékkal bővült. Havi összevetésben ugyanakkor vegyes kép rajzolódik ki: a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok szerint
- az export volumene 1,3 százalékkal nőtt,
- míg az importé 6,1 százalékkal csökkent 2025 novemberéhez képest.
Az árszínvonal alakulása decemberben mérsékelte a forgalmi értékek növekedését. Forintban mérve az export árszintje 4,6, az importé 7,8 százalékkal csökkent éves alapon, miközben a cserearány 3,5 százalékkal javult. Ebben szerepet játszott a forint erősödése is: az euróval szemben 6,6, a dollárral szemben pedig 16 százalékkal erősebb volt az árfolyam, mint egy évvel korábban.
Továbbra is a gépekkel való kereskedelem a legerősebb
A főbb árufőcsoportok közül a gépek és szállítóeszközök külkereskedelme továbbra is meghatározó maradt. Exportvolumenük 5,1, importvolumenük 10 százalékkal nőtt, és mindkét oldalon érdemben hozzájárultak a teljes forgalom bővüléséhez. A feldolgozott termékek kivitele 2,2, behozatala 4,2 százalékkal emelkedett, míg az energiahordozók esetében ellentétes irányú folyamatok voltak megfigyelhetők: az export volumene 9,1 százalékkal csökkent, az importé viszont 6,2 százalékkal nőtt.
Az élelmiszerek, italok és dohánytermékek forgalma mindkét oldalon dinamikusan bővült, különösen az importnál, ahol közel 10 százalékos növekedést mértek.
Területi bontásban az Európai Unióval folytatott kereskedelem stabilabb képet mutatott. Az uniós kivitel volumene 0,2 százalékkal nőtt, az importé 2,0 százalékkal csökkent, ami a termék-külkereskedelmi mérleg 101 millió eurós javulását eredményezte. Így ebben a viszonylatban 522 millió eurós többlet alakult ki, miközben az export 72, az import 70 százaléka kötődött az EU-hoz. Az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelem ezzel szemben erőteljesebb volumenbővülést és romló egyenleget hozott: a kivitel 7,7, a behozatal 23 százalékkal nőtt, az egyenleg pedig 189 millió eurós passzívumba fordult.
Az egész évet tekintve, 2025 januárja és decembere között a kivitel értéke 147 milliárd eurót (megközelítőleg 58 413 milliárd forintot), a behozatalé 139 milliárd eurót (mintegy 55 111 milliárd forintot) tett ki. Éves összevetésben az export volumene 0,5 százalékkal csökkent, miközben az importé 2,8 százalékkal nőtt.
A külkereskedelmi mérleg többlete így 8,2 milliárd euró lett, ami 439 millió euróval alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
Az éves árszínvonal-változások alapján a kivitel forintban mért árszintje 2,7 százalékkal emelkedett, az importé 0,2 százalékkal csökkent, ami összességében 2,9 százalékos cserearány-javulást eredményezett. A forint árfolyama éves átlagban az euróhoz képest enyhén, 0,7 százalékkal gyengült, a dollárral szemben viszont 3,3 százalékkal erősödött, ami szintén hatással volt a külkereskedelmi folyamatok forintban mért alakulására.
