Infók a hétéves InfoRádióról

Mennyi időbe telt, amíg kialakult a magyar rádiós piacon újdonságnak számító koncepció?

Az InfoRádió adása 2000. október 2-án indult el, de nagyjából fél év elteltével vált világossá, milyennek kel lennie egy hírrádiónak. Az akkor elvégzett felmérések szerint a budapesti rádióhallgatók mintegy nyolc-tíz százaléka kapcsolja be a rádiót azért, hogy abból hírt és információt szerezzen – ezt a hallgatottságot már 2002 óta stabilan elérjük, sőt, meg is haladjuk. Különösen fontos az, hogy – miként ez az Üzleti Döntéshozók Média Analízise 2007 kutatásból is kiderül – a hallgatók az üzleti, politikai döntéshozói, véleményformálói célcsoportból kerülnek ki. Olyan emberek, akiknek az InfoRádióból szerzett információ a napi munkájukhoz szükséges.

A rádiót lassan két éve erősíti a hírportál. Mik az online tapasztalatok?

A 2006 elején indult hírportálnak hétköznapokon átlagosan 60 ezer egyedi látogatója van, és a hirdetési bevételekre sem panaszkodhatunk: az inforadio.hu divízió az idei évet az óvatosabb tervekre rácáfolva már pozitív cash flow-val zárja. A hírportál mellett ugyanakkor működik a telefonos „Telerádiós” hírszolgáltatás is, így az InfoRádió hírei bárhol, bármikor, lényegében „platformfüggetlenül” elérhetőek.

A hírek, és csakis a hírek.

Alapelvünk, amin a jövőben sem kívánunk változtatni, hogy az InfoRádió továbbra sem formál véleményt – az objektivitás, a gyorsaság és a megbízhatóság marad a fő szempont. A folyamatosan magas hallgatottság mellett büszkék vagyunk arra is, hogy az Info talán az egyetlen olyan elektronikus médium, amely ellen az ORTT Panaszbizottsága az elmúlt hét évben egyszer sem hozott határozatot – miközben napi 24 órában negyedóránként politikai és gazdasági híreket mondunk.

Az InfoRádió regionális adóként Budapesten és  60-80 kilométeres körzetében környékén fogható. Tervezik-e a vételkörzet bővítését?

Továbbra is úgy gondoljuk, hogy a kis helyi frekvenciák felvásárlása helyett a márkaépítés a jó stratégia. Egyedüli budapesti rádióként 2004 óta a sikeres márkáknak szóló Superbrand elismerés birtokosai vagyunk, és az internetes hírportál gyors sikere is részben az erős márkanévre vezethető vissza. Növekedési stratégiánk lényege nem a földrajzi, hanem a technológiai terjeszkedés: a márkaerőre épülő, több platformon párhuzamosan nyújtott gyors és hiteles hírszolgáltatás erősítése.

Ez a közeljövőben milyen konkrét lépéseket jelent?

Továbbfejlesztjük a hírportált: az Index és az origo mintájára szélesítjük a képernyőt, még több hír és információ kerül ki a címlapra, multimédiás kínálatunkat pedig az audio-anyagok mellett videós szolgáltatással bővítjük. Ezzel a következő választási ciklusig, vagyis 2009-ig el szeretnénk készülni.

Változni fog a rádió is?

Ősztől kevesebb lesz a saját szignál, mivel úgy véljük, a márka már elég erős – ezt igazolja a SuperBrand cím is –, így elég, ha a hírfolyamot ritkábban szakítjuk meg.

A magyarországi rádiós piac 2006-ot a különösen gyenge évek között könyveli el. Az MRSZ becslése szerint a hirdetési bevételek az előző évhez képest mintegy tíz százalékkal visszaestek, és úgy tűnik, az idén sem várható fordulat. Mennyire érintette ez a trend az InfoRádiót?

A visszaesés bennünket nem érintett, mert a célcsoportunk és hirdetői körünk különbözik a többi, főként szórakoztató profilú kereskedelmi rádióétól. 2005 után a 2006-os évet is nyereséggel zártuk. A tavalyi választási évben befolyt politikai hirdetések elmaradását pedig az idén kereskedelmi bevételek növelésével sikerült ellensúlyoznunk, sőt, az év végére néhány százalékos bevétel-növekedésre is számítunk. A kiadások viszont ennél nagyobb mértékben emelkedtek: az áremelések hatása mellett a bérköltségek is megugrottak, amikor a korábbi szerződéses viszonyokat átalakítottuk. Ez biztosan rontani fogja az eredményt. A cégnek több mint 70 alkalmazottja van, 90 százalékuk műsorkészítő. Ugyancsak a stabilitást jelképezi, hogy kollégáink közel egyharmada az indulás óta az InfoRádiónál tevékenykedik, és a stáb háromnegyede legalább öt éve együtt van.

A rádiós hirdetési bevételek visszaesésért nem kis részben maguk a rádiók is felelősek, amelyek egyre nagyobb, olykor 90 százalékos kedvezményeket is adnak listaáraikból.

A túlzott kedvezmények hosszú távon az egész piacnak ártanak, ebben nem ártana, ha rádiók összefognának. Nagyon rövidtávú stratégiának tartom a magas listaár – hatalmas kedvezmény koncepciót, amit sajnos a rádiók jelentős része követ. Mi prémium-kategóriás szolgáltatást árulunk, így az Infoban a reális listaár – költésarányos kedvezmény elve érvényesül, és ezt az elmúlt évek tapasztalata alapján a hirdetők is elfogadják.

Kik az InfoRádió fő hirdetői?

A legerősebb az üzleti szolgáltató szféra, mindenekelőtt a távközlési és pénzügyi szektor, de számos arculatépítő kampány rádiós megjelenéseit is mi kapjuk meg. Az utóbbi időben pedig egyre erősödik a civil témák jelenléte – a fizetett hirdetések között.

Az idei médiakonferenciák egyik slágertémája a digitális átállás. Milyennek látja a magyarországi digitális rádiózás esélyeit?

A rádiózásban a hallgatottság és az üzleti potenciál tekintetében egyaránt sokkal több van, mint amit jelenleg Magyarországon mutat – ezt a hallgatottság-mérés pontosításával akár most is alá lehetne támasztani.
A digitális átállás meggyőződésem szerint a magyarországi rádiós piac nagy kitörési lehetősége: megszűnne a ferkvencia-szűkösség, az új adók, az új műsorok pedig még több hallgatót és több hirdetőt hoznának. Az egész piac nőne, egy átállási idő után pedig mindenki profitálna ebből, a hallgatók, a műsorszolgáltatók és a hirdetők egyaránt. Ezt mutatják a jóval előttünk járó brit piac tapasztalatai is. Ha viszont az átállás nem lesz sikeres, vagy elmarad, akkor a rádióhallgatók piaca tovább fragmentálódik, a földfelszíni analóg sugárzás mellett egyenrangú platform lehet az Internet is. Ezért fontosnak tartom – a tévés sugárzás mintájára, és azzal párhuzamosan – az FM sugárzás megszüntetését, és a digitális sugárzás bevezetését.

A döntéshozók és a piac bátorságán áll vagy bukik a dolog. Vannak persze technológiai kockázatok, amelyek azonban áthidalhatók lennének, ha – mondjuk – néhány éven belül rendeletben kötnék ki, hogy csak digitális vételre is alkalmas, többnormás készülékek hozhatóak kereskedelmi forgalomba.

A digitális rádiózás Európában is csak néhány országban, például az Egyesült Királyságban és Dániában honosodott meg. Magyarország lenne a következő?

Van sikeres és zökkentőmentes átállási példánk Magyarországról is: hiszen a kilencvenes évek elején gond nélkül álltunk át a keleti URH-ról a nyugatira, pedig ez is készülékcserével járt.  Ne felejtsük el, Magyarországon ma egyetlen igazi országos rádiós frekvencia sincs, még az országos adók kis kis helyi frekvenciák hálózatából épülnek fel. Ezt a frekvenciaszűkösséget csak a digitális átállás számolhatná fel.
 
Közel hét éve vezeti az InfoRádiót, amivel a jelenlegi országos, illetve budapesti rádiósok között „doyennek” számít. Mekkora rekordra készül?

Az a célunk, hogy az Info nem csak a jelenlegi vételkörzetében, hanem az egész országban vezető rádiós hírforrás legyen, az internetes hírportált pedig a vezető multimédiás hírszolgáltatók között jegyezzék. Bár nem állunk rosszul, van tehát még munkánk bőven.