Munkaadói hiba: alaptalan felmondás
A rendkívüli felmondás indoka általában több, akár azonos jellegű kötelezettségszegés is lehet. Ha azonban a munkáltató a kötelezettségszegéseket korábban külön írásbeli figyelmeztetéssel értékelte, azokra ismételten a rendkívüli felmondás indokaként nem, csupán a magatartás súlyát alátámasztandóan hivatkozhat – szögezte le a Legfelsőbb Bíróság a következő ügyben.
A jogvita felperese üzletkötő-gépkocsivezető volt. Elszámolási hiányok miatt írásbeli figyelmeztetést kapott, majd két nap múlva rendkívüli felmondással megváltak tőle. Az intézkedésben utaltak arra, hogy a működési szabályzat szerint ha a munkavállaló legalább két írásbeli figyelmeztetést kap hanyag munkavégzése miatt, úgy a következő alkalommal elbocsátják. A cég véleménye az volt, hogy a dolgozója újfent olyan magatartást tanúsított, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
A munkaügyi bíróság azonban ezt másként látta. A korábbi figyelmeztetéseket nem minősítette olyan súlyúaknak, amelyek a rendkívüli felmondást alátámaszthatták volna. Ezért kimondta az intézkedés jogellenességét, és kötelezte a céget az anyagi következmények teljesítésére. A másodfokú igazságszolgáltató fórum helybenhagyta a határozatot. Egyebek közt elfogadhatatlannak találta azt a munkáltatói magatartást, miszerint ugyanazon cselekményt az egyik nap írásbeli figyelmeztetéssel bünteti, a következő napon pedig ugyanarra az okra hivatkozva rendkívüli felmondással él.
A vállalat felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az LB-hez, de az nem tartotta alaposnak a beadványát. Rámutatott: a törvényen alapuló rendkívüli felmondás indokait az egységes ítélkezési gyakorlat értelmében a munkáltatói belső szabályzatban, illetve a munkaszerződésben nem lehet szűkíteni vagy bővíteni, ezért a munkaadó kikötése vagy a felek megállapodása csak példálózó jelleggel jelölheti meg az ominózus kötelezettségszegéseket. Az adott munkaügyi szabályzatban foglaltakat is csak ennek megfelelően lehet értékelni. A korábbi külön írásbeli figyelmeztetések a rendkívüli felmondás indokaként nem, kizárólag az arra okot adó magatartás súlyának alátámasztására szolgálhatnak. A munkáltató egyébként – mint azt az eljáró bíróságok megállapították – nem tudott olyan eseményt bizonyítani, amely az írásbeli figyelmeztetés után történt, és megalapozta volna a rendkívüli felmondást – mondta ki az LB, ezért hatályában fenntartotta a jogerős ítéletet.
