Parkolópályán a virtuális mobil
A mindkét fél számára előnyös üzleti modell hiánya akadályozza leginkább a virtuális mobilszolgáltató megjelenését Magyarországon – így összegezhető a piac meghatározó szereplői körében végzett felmérésünk. Egyelőre ez a helyzet, annak ellenére, hogy információink szerint a nyár végén már indulás közeli állapotba került, ma pedig parkolópályán áll az első ilyen profilú üzlet.
Néhány hete az egyik tanácsadó cég jelentése is vonzónak ítélte az infrastruktúrával rendelkező operátorok hálózatát használó diszkontszolgáltatók magyarországi lehetőségeit. A Roland Berger tanulmánya 8-9 milliárd forintosra becsülte a hazai piacot a virtuális mobilszereplők számára, ez viszont a teljes magyarországi mobilpiacnak alig másfél százaléka.
Időről időre felröppennek információk a potenciális piacra lépőkről is; nyilvánosan leggyakrabban a UPC-t hozzák hírbe ezzel kapcsolatban, de kérdésünkre a cég kommunikációs vezetője ezúttal is csak azt jelezte, hogy egyelőre pusztán tájékozódnak a három hazai mobilszolgáltatónál. Úgy véli, a szabályozó hatóság is nyomást gyakorolhatna az operátorokra. A Nemzeti Hírközlési Hatóságtól (NHH) korábban azt a választ kaptuk, hogy a versenypiacot ösztönző szabályozó hivatalból is a virtuális mobilszolgáltatók pártján áll, de az üzlethez a másik oldal érdekeltsége is kell.
A három hazai mobilszolgál-tató azonban szinte egyöntetűen ugyanazt hangsúlyozza: nincs már hely egy újabb szereplő számára, s különösen nehezen hozható tető alá életképes üzleti modell egy virtuális szolgáltató számára. Most valószínűleg nem is nagyon gyakorolnak majd központilag rájuk ilyen nyomást, miután a piac két legnagyobb szereplőjétől, a T-Mobile-tól és a Pannontól a mobilfrekvenciák meghosszabbítása fejében a kormány a következő egy-két évben 20-20 milliárd forintos „terven felüli” beruházást vár el.
Az Európai Unióban amúgy nem egységes a szabályozás a virtuális mobilpiaccal kapcsolatban. A brit, a finn és a német piacon önkéntes alapon jöhetnek létre ilyen megállapodások. A Dániában, Spanyolországban jelentkező esetén szerződéskötésre kötelezik a hagyományos szolgáltatókat, Olaszországban viszont egyenesen tiltják a virtuális szolgáltatást. Magyarországon önkéntes alapon szerződhetnek a felek. A visszautasított jelentkezők az NHH-hoz fordulhatnak panaszukkal.
Az infokommunikáció húzza a GDP-t
Az elmúlt években azokban az uniós országokban nőtt a leggyorsabban a bruttó hazai termék (GDP), ahol a legtöbb pénzt fektették az infokommunikációs iparágba – mondta Viviane Reding, az unió távközlési biztosa a Budapesten szervezett nemzetközi konferencián.Példaként Ír-, Finnországot és Nagy-Britanniát hozta fel. Hozzátette, hogy az elektronikus kommunikáción belüli beruházások tavaly 5 százalékkal nőttek, s elérték a 47 milliárd eurót. Pataki Dániel, az NHH elnöke elmondta: a szabályozásnak nagyon fontos a szerepe a fogyasztói előnyök megteremtése szempontjából.
Ennek alátámasztására elmondta: 2002-ben a hívások vezetékesvégződtetési díja 7 forint volt, ma kevesebb mint 2 forint.
Hasonló folyamat játszódott le a mobilvégződtetési díjak esetében is, ahol 48-ról 16,4 forintra csökkent a díj. MTI-Eco
Példaként Ír-, Finnországot és Nagy-Britanniát hozta fel. Hozzátette, hogy az elektronikus kommunikáción belüli beruházások tavaly 5 százalékkal nőttek, s elérték a 47 milliárd eurót. Pataki Dániel, az NHH elnöke elmondta: a szabályozásnak nagyon fontos a szerepe a fogyasztói előnyök megteremtése szempontjából.
Ennek alátámasztására elmondta: 2002-ben a hívások vezetékesvégződtetési díja 7 forint volt, ma kevesebb mint 2 forint.
Hasonló folyamat játszódott le a mobilvégződtetési díjak esetében is, ahol 48-ról 16,4 forintra csökkent a díj. MTI-Eco-->
