Sztrájk van az álomgyárban
Bár Magyarországon nem fenyeget az egyesült államokbeli forgatókönyvírókéhoz hasonló sztrájk, a hollywoodi akció – amennyiben hónapokig elhúzódik – a magyar piacon is éreztetheti hatását.
Az amerikai forgatókönyvírók hosszú tárgyalássorozat után döntöttek a mellett, hogy becsukják laptopjaikat. Két legfontosabb követelésük a DVD- és a digitális értékesítésből származó royalty megemelése volt: az előbbi esetben négyről nyolc százalékra, az utóbbinál a jelenlegi több mint nyolcszorosára, 2,5 százalékra szerették volna növelni az őket illető hányadot.
Magyarországon a jelenlegi amerikai arány is igen-igen magasnak, mi több, kivételesnek számítana. Az írók a DVD-eladások után – a zeneszerzőktől és a szövegíróktól eltérően – általában semmilyen pluszösszegekre nem számíthatnak. A tévéműsorok alapján készült DVD-k esetében – mint azt Poich Lóránd, a TV2 programigazgatója a Világgazdaságnak elmondta – többnyire egyedi megállapodásokat kötnek, így százalékokról általában nemigen lehet beszélni. Hasonlóan látja a helyzetet Árpa Attila is, aki szerint hazánkban az írók az egy összegben fizetett fíj fejében általában minden jogról lemondanak, royaltyról pedig többnyire csak akkor állapodnak meg, ha a finanszírozó nemigen bízik a sikerben. Déri Marcell, a Klub Publishing Kft. ügyvezető igazgatója mindehhez hozzátette: az USA-belihez hasonlóan magas royalty emelné az árakat, ezzel gyengítené az amúgy sem acélos értékesítést.
Az egyesült államokbeli forgatókönyvírók legutoljára 1988-ban sztrájkoltak. Az akkori akció öt hónapig tartott, ez a szórakoztatóiparnak a becslések szerint mintegy félmilliárd dolláros bevételkiesést jelentett. Ha a mostani akcióban is ilyen kitartóak lennének, az akár a 19 évvel ezelőtti kár dupláját is eredményezhetné.
A legelső áldozatok az USA-ban igen népszerű, naponta jelentkező tévéshow-k, például az M0-s híd önjelölt névadójaként elhíresült Stephen Colbert-féle Colbert Report. Ezek a műsorok napi aktualitásokra épülnek, nem lehet előre „tárazni”, maradnak tehát az ismétlések. A szappanoperák valamivel később érezhetik meg az írók távolmaradását, de mivel ezekből általában nincs több hónapra elegendő „készlet”, így a sorozatok hamar megszakadhatnak.
Egy hasonló akció a magyar piacon is „hatásos” lenne. Kalamár Tamás, a legsikeresebb magyar sorozat, a Barátok közt producere szerint ahogy Amerikában, a sorozatot készítő UFA Grundynál is elég szoros felvételi terv alapján dolgoznak, így egy – akár csak hetekig elhúzódó – forgatókönyv-írói sztrájk komoly anyagi, illetve nézettségi veszteségeket is okozhatna. Ilyen veszély azonban – hangsúlyozta a szakember – Magyarországon nem áll fenn, mivel hiányzik a megfelelő szervezettség, ráadásul ok sincs rá – legalábbis az RTL Klubnál biztosan nincs. Elakadások a TV2-nél is lennének: mint azt Poich Lóránd elmondta, a csatorna napi sorozatainak storyline-ja hónapokkal előre készen áll ugyan, de a könyveket gyakran a felvételkor is módosítják, így a forgatókönyvírók kreativitására szinte állandóan szükség van.
A sztrájk hatása utoljára a minőségi sorozatokat érheti el, ezeknek a forgatókönyvei ugyanis általában jó előre elkészülnek. Az USA-n kívüli piacok közül egy hosszan elhúzódó akció elsőként az ausztrált és a britet éri el, itt ugyanis szinkron nélkül, szinte azonnal megjelennek az újdonságok. Magyarországra, mint a legtöbb európai államba, egyéves késéssel érkeznek meg a sorozatok, így egyelőre nemigen kell műsorváltozáson gondolkodni – szögezte le Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója, de hozzátette: vannak olyan sorozatok – például a Rejtélyek városa vagy az Ugly Betty –, amelyek jóval gyorsabban megjelennek. A magyarországi csatornák kínálatát tehát csak egy igen-igen hoszszan elhúzódó sztrájk érintheti – összegzett az igazgató –, az azonban mindenképpen.
Poich Lóránd hasonlóan vélekedik: a Doktor House vagy a Született feleségek esetében például a TV2 hosszú távú szerződést kötött ugyan, mivel azonban a magyar változatok egyszezonnyi késéssel mennek, leghamarabb 2008 második felében vagy 2009-ben éreznék meg a sztrájk hatását.
