Jövőre tanuljuk az árampiacot

Az átmenet évében, 2008-ban kell az árampiaci szereplőknek megtanulniuk a tevékenységükkel kapcsolatos változásokat. A liberalizált villamosenergia-piac törvényi, szabályozási feltételei létrejöttek, következik a finomhangolás és persze a befektetésbarát üzleti környezet kialakítása – hangsúlyozta Felsmann Balázs, a gazdasági tárca infrastruktúráért felelős államtitkára az e tárgyban tartott sajtóbeszélgetésen.

A villamosenergia-törvény, illetve annak végrehajtási rendeletei olyan kompromisszumokat tartalmaznak például az egyetemes szolgáltatásba bekerülők – jórészt a háztartások alkotta kör – védelme érdekében és a megújuló energiahordozók termelésének növelése céljából, amelyek más oldalról árnyomást gerjeszthetnek. Átkerül például a korábbi lakossági tarifarendszer az egyetemes szolgáltatásba, viszont az erre jogosult fogyasztók számára az áram jövőre 10 százaléknál kisebb mértékben drágul – mondta Felsmann. (A GKM utóbb közölte: az áremelkedés 9,8 százalék lesz.) Erre a szegmensre három-négy év átmeneti idő alatt célszerű ráereszteni a valós piaci hatásokat. A megújuló energiahordozók kötelező átvétele – környezetvédelmi céljainkkal és uniós vállalásunkkal is összefüggésben – szintén árnövelő hatású.

„A versenypiacra kikényszerülő közintézményeknek az áramkereskedők külön tarifacsomagot dolgoznak ki” – válaszolt lapunknak az államtitkár. Elmondta: ezt saját üzletszabályzatuk alapján teszik, a hatóságnak nincs módja beleszólni az árakba. Így e körben várhatóan 15-20 százalékkal drágul az áram.

A piaci hatásoknak teljesen kitett felhasználók kegyeiért az összes olyan nagy áramszolgáltató – tehát a most közüzemi – ringbe száll, amely jövőre egyetemes szolgáltatóként jelenik meg, mert ezek egyúttal a versenypiaci működésüket is engedélyeztették. A versenypiacon pedig összességében 15–30 százalékos drágulás várható.

Komoly szakmai vita volt arról is, milyen támogatást kapjanak az áramot hővel kapcsoltan termelő erőművek. Ismert, hogy a gazdasági tárca nem támogatta az MVM Zrt. és az erőművek közötti hosszú távú áramvásárlási szerződések fenntartását. „Az értékesítés biztos lehetősége elkényelmesíti az erőműveket, nem ösztönzi a tulajdonosaikat arra, hogy a nyereségük terhére komoly összegeket fordítsanak hatékonyságjavításra” – hangsúlyozta Felsmann. Márpedig az erőművek rossz hatékonyságától egyenes az út a villamos energia drágulásáig, ez különösen fontos, amikor az erőművek tüzelőanyaga is folyamatosan drágul.

Az MVM Zrt. esetleges privatizációja előtt két megoldandó feladat van: a rendszerirányító Mavir Zrt. függetlenségének a megteremtése, és a paksi atomerőmű tulajdonlásának a rendezése – mondta Felsmann. VG