A Jeremie program lehet a megoldás

Megoldást hozhat a hiányzó kis és közepes összegű kockázati és magántőke-befektetések terén a Jeremie program – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének elemezésében. Az MTA-tanulmányt készítő tudományos főmunkatárs, Karsai Judit, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület statisztikai bizottságának elnöke szerint az azonban még kérdés, hogy ezek a hibrid – részben állami, részben magántőkéből táplálkozó – alapok vállalkoznak-e az innovatív és valóban kisméretű cégek finanszírozására, bár éppen ezen kör támogatása lenne az elsődleges céljuk.

Mindenesetre a hibrid alapok révén első ízben próbálkozik a privát szféra kockázati alapjainak támogatásával az állam Magyarországon, mégpedig úgy, hogy rábízza a befektetési döntéseket a professzionális kockázati tőkealapokra. Ez jelentős változás, hiszen eddig az állami tőkefektetésekről e célra létrehozott, drágán működtetett állami cégek döntöttek.

Karsai Judit úgy véli, a Jeremie program tapasztalatai választ adnak majd arra az eddig nyilvánosan fel sem tett kérdésre: szükség van-e a jövőben a magas adminisztratív költségekkel fenntartott, gyorsan kimerülő kerettel gazdálkodó, nem önfenntartó, egymásnak és a magánszektorbeli befektetőknek is konkurenciát támasztó, kizárólagos állami tulajdonban lévő befektetési társaságokra. Ezek ráadásul nem felelnek meg az Európában szokásos befektetési feltételeknek, nem üzleti szempontok alapján hozzák a befektetési döntéseket, hozamelvárásaik a piaci szereplőkéinél alacsonyabbak, így valójában burkoltan hitelezéssel foglalkoznak, s a befektetési portfóliójukba tartozó cégeket igazából versenyen kívüli támogatásban részesítik – állítja.

Komoly bírálat az állami szereplők számára, hogy eddig öszszesen hat állami céget alapítottak kockázati tőkebefektetések menedzselésére, s bár 2000– 2006 között száz cégbe mintegy 160 millió dollárt tettek, gyorsan növekvő, innovatív, technológiaintenzív vállalkozásokba jószerével nem invesztáltak, az állami pénzek befektetésénél jellemzően hagyományos iparágakat részesítették előnyben. Ráadásul az állami befektetők csak ellenőrizték az invesztícióikat, s nem járultak hozzá aktívan a vállalatok működéséhez, holott a kockázati tőkebefektetőknél éppen az az a többlet, ami segíti a portfóliócégek működését, gyors fejlődését. Karsai úgy véli, ha az államnak nem sikerült ellátnia a katalizátor szerepét a kockázatitőke-iparágban, akkor beavatkozására sincs szükség. A Jeremie programon belül a kockázati tőkebefektetésekre mintegy 40-50 milliárd forint áll rendelkezésre, s az előírások szerint egy hibrid alapban minimum 30 százalék privát tőkének is lennie kell, így összességében minimum 57–71 milliárd forint kockázati tőkéből gazdálkodhatnak ezek az alapok, de elképzelhető, hogy a magánszféra nagyobb arányt vállal majd a befektetésekből. Lapunk információi szerint 4-5 hibrid alap van előkészületben, ebből az egyik a Primus Capitalnél. Egy másik létrehozását a 3TS-Cisco jelentette be, s összesen mintegy tíz alap létrehozására van állami forrás. VGyZs

Bár a törvény és a kapcsolódó kormányrendelet lehetővé tette a biztosítóknak és a nyugdíjalapoknak a kockázati tőkealapokba való beszállást, nagyon kis érdeklődést váltott ki köreikben, befektetést pedig egyáltalán nem generált. Karsai Judit szerint mindez jórészt annak köszönhető, hogy a hazai kockázati és magántőke-befektetésekről, s különösen azok hozamairól szinte teljesen hiányoznak a hiteles piaci információk.

Bár a törvény és a kapcsolódó kormányrendelet lehetővé tette a biztosítóknak és a nyugdíjalapoknak a kockázati tőkealapokba való beszállást, nagyon kis érdeklődést váltott ki köreikben, befektetést pedig egyáltalán nem generált. Karsai Judit szerint mindez jórészt annak köszönhető, hogy a hazai kockázati és magántőke-befektetésekről, s különösen azok hozamairól szinte teljesen hiányoznak a hiteles piaci információk.-->