BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Bizonytalan jövőkép

Fontos döntés lesz, hogy a jövőben az immáron szufficitessé vált gyógyszer-támogatási kaszszát hogyan használja föl a biztosító – mondta lapunknak Rózsa Iván, a Sanofi-Aventis gyógyszercég kommunikációs vezetője annak kapcsán, hogy az egészségbiztosító hosszú évek deficites gazdálkodása után 28,2 milliárd forint többlettel zárta az elmúlt esztendőt. Ez a járulékbevételi többlet mellett annak a következménye, hogy 10 százalékkal csökkent a táppénzkiadás, és a betegek 12 millióval kevesebb tb-támogatott vényt váltottak ki az előző évhez képest.

Ám ismerve a magyar népesség megbetegedési statisztikáit, az egészségben eltöltött életéveket, a halálozást, szükségszerű, hogy a betegek megfelelő időben megfelelő gyógyszert kapjanak – állítja Rózsa. Az általuk is elismert generikus (lejárt szabadalmi védettségű) készítmények programja mellett ezért szerencsésnek tartanák, ha a páciensek a legkorszerűbbekhez is hozzájutnának.

Szeretnék, ha az eddig alkalmazott diszkriminatív gyógyszeripari politika változna, hiszen az állam csak ezt az ágazatot sújtja, aránytalanul magas adóval. Ezt igazolja, hogy tőlünk nyugatra a cégek a biztosítók által támogatott gyógyszerek forgalmának a 2 százalékát fizetik be az államnak különadók formájában, míg nálunk ennek átlagosan az ötszörösét. (Ez a 12 százalékos különadóból, az évi 5 millió forintos orvoslátogatói díjból és az egyéb extra adókból áll össze.)

A korábban a nemzetgazdaság húzóágazatának tartott gyógyszeripar azt is sérelmezi, hogy a pályázatok nem teszik lehetővé számukra, hogy EU-forrásokhoz jussanak, amely más iparágakban – például az autópálya-építésben – elérhető. Így kénytelenek voltak visszafogni a k+f tevékenységüket és beruházásaikat.

A hazánkban gyógyszert forgalmazó külföldi cégek leányvállalatait sem kímélte a gyógyszeriparra kivetett különadó. A Novartis Hungária Kft. különböző termékeit eltérő mértékben támogatja a társadalombiztosítás, így ennek függvényében, nagyságrendileg meghaladja az egymilliárd forintot az ezekre kivetett 12 százalékos adó – tudtuk meg Szolyák Tamás ügyvezető igazgatótól. A cég az orvoslátogatók után hozzávetőleg további 300 millió forint extra adót fizetett. A tetemes kiadások miatt jelentősen csökkentették az orvosszakmai konferenciák támogatását, de az olyan társadalmilag fontos programokét is, mint például a népbetegségnek számító magas vérnyomás leküzdésére indított vagy a Parkinson-kóros betegek életminőségének a javítását célzó. Az ügyvezető igazgató úgy véli: az idei esztendő további bizonytalanságot és kiszámíthatatlan környezetet jelez a gyógyszeripar számára. A generikusprogram folytatása folyamatos árversenyre kényszeríti a cégeket annak érdekében, hogy termékük a tb-listán maradjon. Bizonytalanok a gyógyszercégek a többfinanszírozós modell tervezett bevezetése miatt is, amely a betegutak összekuszálódását hozhatja magával – tette hozzá Szolyák Tamás.

A multinacionális MSD hazai vállalata hosszú évek nyereségessége után tavaly veszteségessé vált – válaszolta lapunknak Vajda András igazgató. Ugyan az általuk tb-támogatással forgalmazott készítmények után az előző években is fizettek a biztosítási alapba, ám annak mértéke lényegesen kisebb volt a tavalyi 12 százaléknál. Tetézte a bajt, hogy nem szabályozták egyértelműen a különadó-befizetés módját. A pluszkiadások mellett csökkent a gyógyszerforgalom is. Ezért a cégen belüli kiadásokon kívül a közvetlen marketing- és a korábban nyújtott társadalmi támogatás jellegű költségek területén komoly takarékosságra és megszorításokra volt és lesz szükség.

Vajda András szerint a felületes szemlélő azt gondolhatja, hogy az ágazat reformjával kapcsolatban folyamatosak az egyeztetések az érintett szervezetekkel. Az igazság azonban az, hogy ezek gyakran csak látszattárgyalások, az államigazgatás alig hajlandó kompromisszumra, ezért az előre jelzett problémákat utólag kell kezelni. Így

az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete a gyógyszer-gazdaságossági törvény cégeket sújtó szabályai miatt 2006. decemberben az Alkotmánybírósághoz fordult, remélve, hogy a legfőbb taláros testület az idén állást foglal az ügyben.

A segédeszközgyártók is készülnek

A gyógyászati segédeszközök eredetileg 35 milliárd forintra tervezett kasszáját év közben 5,5 milliárddal kiegészítették, ebből 1,6 milliárdot mégsem költött el a tb. Jóbai Zsolt, a különféle gyógyászati és orvostechnikai eszközöket forgalmazó Replant Cardo Kft. ügyvezető igazgatója szerint ez nem nevezhető sikernek, hiszen a korábban beígért korrekciókra – az aktív korúak hallókészülékeinek, bizonyos kötszereknek a magasabb tb-támogatására – nem került sor.

Az ígéretek ellenére sem sikerült transzparens-sé tenni a segédeszközök tb-listára kerülését. Így fordulhat elő, hogy a biztosító a 2003-ban listára került, ám azóta igencsak korszerűtlenné vált termékek árát szabta referenciaárnak. Szerencsésebb lett volna versenyeztetni a cégeket a tb-lista elkészítése előtt.

A segédeszközöket forgalmazók is készülnek az új biztosítási rendszerre, szeretnének véleményt mondani a közbiztosítás fejében járó alapcsomagról. Számukra sem mindegy, hogy milyen eszközt támogatnak majd a megalakuló pénztárak.

Nem tartanák szerencsésnek, ha a törvény lehetővé tenné, hogy a pénztárak átvállalhassák a tagjaiktól az egyes eszközökért fizetendő térítési díjat.

Tartanak tőle, hogy mindezt a háttéripar kárára tennék, s attól is, hogy az adminisztráció növekedése a mostani két hétről két hónapra is kitolhatja a cégekkel való elszámolást, ami labilissá teheti a gazdálkodásukat.

Az ígéretek ellenére sem sikerült transzparens-sé tenni a segédeszközök tb-listára kerülését. Így fordulhat elő, hogy a biztosító a 2003-ban listára került, ám azóta igencsak korszerűtlenné vált termékek árát szabta referenciaárnak. Szerencsésebb lett volna versenyeztetni a cégeket a tb-lista elkészítése előtt.

A segédeszközöket forgalmazók is készülnek az új biztosítási rendszerre, szeretnének véleményt mondani a közbiztosítás fejében járó alapcsomagról. Számukra sem mindegy, hogy milyen eszközt támogatnak majd a megalakuló pénztárak.

Nem tartanák szerencsésnek, ha a törvény lehetővé tenné, hogy a pénztárak átvállalhassák a tagjaiktól az egyes eszközökért fizetendő térítési díjat.

Tartanak tőle, hogy mindezt a háttéripar kárára tennék, s attól is, hogy az adminisztráció növekedése a mostani két hétről két hónapra is kitolhatja a cégekkel való elszámolást, ami labilissá teheti a gazdálkodásukat.-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.