Finn vizeken egy Nord Stream-hajó

Az Oroszország és Németország között a Balti-tenger mélyén lefektetendő, 1200 kilométer hosszú Északi Áramlat gázvezeték beruházás terve ellen környezetvédelmi aggályokkal lépnek fel a majdani cső közelében lévő országok. Az aggályok eloszlatására a projekt tulajdonosai környezetvédelmi vizsgálatot indítottak, ám egy térképező kutatóhajójuk az útvonal bejárása során finn felségvizekre tévedt, jelentette be a konzorcium.

Finnország is azok az országok közé tartozott, amelyek környezetvédelmi és biztonsággal kapcsolatos aggodalmukat fejezték ki a projekttel kapcsolatban. Ugyanakkor hozzájárult ahhoz, hogy az Északi Áramlat projekt előkészítői az ország gazdasági övezetében végezzék kutatásaikat, ahhoz viszont nem, hogy a parthoz közelebb lévő felségvizeit is használják. „Csak tévedésből került finn területre az egyik alvállalkozónk Marin Matteknik november 24-én, közölte a az Északi Áramlat szóvivője, Sebastian Sass.

A stratégiai gázvezeték révén Európa gázellátása a korábbinál jobban fog függeni az orosz szállításoktól. A Gazprom, amely eredetileg 2010-től szerette volna megindítani a szállítást a vezetéken, mér jelezte, hogy a projekt csúszhat a sok ellenállás miatt. Az Északi Áramlat évi 25,5 milliárd köbméter gázt juttat 2010-től Németországba, kapacitása később 55 milliárd köbméterre növelhető. A projekt 51 százaléka a Gazpromé, a németországi BASF és E.On társaságoknak 20-20 százalék jutott, a hollandiai Gasunie-nek pedig 9 százalék.