BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kelendő közepes fogyasztók

A 2008. január 1-jei árampiac- nyitással megszűnt a közüzem. Ennek oltalmát eddig a lakosság, a kis-, a közepes és azon nagyfogyasztók élvezték, amelyek viszszakéredzkedtek a közüzembe a megdrágult versenypiacról.

A lakosság számára azonban egyelőre észrevehetetlen, hogy az úgynevezett egyetemes szolgáltatás alanyává váltak. Az ezt állító sajtóhírekkel ellentétben két okból sem választhatnak három, számukra újonnan kialakította tarifacsoportból. Egyrészt, mert a korábbi tarifacsoportok maradtak érvényben, másrészt, mert a háztartásokra csak az A1 kategóriát szabták, a másik kettő speciális esetekre vonatkozik. Érdeklődésünkre az E.On Hungária Zrt.-nél leszögezték: „A lakosságnak nincs különösebb teendője a piacnyitás után, de oka sincs nyugtalankodásra.” Újdonság lesz viszont, hogy számlájukból hamarosan kiolvashatják az eddig egy összegben megkapott végfelhasználói díj összetételét is.

A díj az áram árából (energiadíj), a rendszerhasználati díjból és más tételekből is áll. A szolgáltatók készülnek az új számla kibocsátására, de az átfutási idő miatt ügyfeleik hamarabb – az E.Onnál már napokon belül – értesülnek a változásokról a cégek honlapjáról. Az egyetemesekhez tartozó kisfogyasztóknak az Elmű Zrt. és az Émász Nyrt. külön tarifát kínált, feltehetően a többi szolgáltató is. Január 1-jétől az egyetemes szolgáltatásra jogosultak is vehetnek áramot a szabadpiacon is, de erre nincs okuk: egyetemesként az első negyedévben legfeljebb 9,8 százalékos végfelhasználói áremelés vár rájuk, a szabadpiacon akár 30 százalék is.

Az év elején kettévált a középfelhasználók csoportja. Közülük az ipari felhasználókat korábbi saját szolgáltatóik mellett azok riválisai is ajánlatokkal bombázták a versenypiacon, mintegy húszan lehetnek. (A kereskedői engedélyesek közel ötvenen vannak, de részben speciális tevékenységet látnak el.)

Kevésbé kapósak a közintézmények, mert fizetési hajlandóságuk rosszabb, a versenypiacon pedig egy kormányrendelet révén a piaci ár alatt jutnak áramhoz az idén. E kedvező árról mégis lemaradhatnak, ha – például közbeszerzési kötelezettségük miatt – tavaly már megkötötték az idei áramszerződésüket. „Mivel ez előre látható volt, azt tanácsoltuk a közintézményeknek, hogy 30-60 nappal felbontható szerződéseket kössenek” – reagáltak feltevésünkre a Magyar Energia Hivatalnál. A közintézményi körben az idén átlagosan 20 százalékkal drágult az áram, az említett Elmű és Émász már nekik is kiküldte három ajánlatát.

A háztartások és a közintézmények keresztfinanszírozással, a versenypiac rovására kaphatnak olcsóbb áramot. Ellátásukra szolgáltatóik, illetve kereskedőik maguk is a tavaly októberi aukciós árnál olcsóbban vehetnek az állami nagykereskedőtől, az MVM Zrt.-től áramot – tudtuk meg a MEH-nél. E célra az MVM a kedvezőbb árú erőművi és importkapacitásokat visszatartotta, erre jogszabályi lehetősége volt. Így viszont a közepes ipari és nagyfogyasztók a piacilag indokoltnál drágábban jutnak áramhoz. A Péti Nitrogénművek Zrt. például korábban jelezte lapunknak, hogy 2008-ra a tavalyinál mintegy 30 százalékkal drágábban jutott áramhoz, emiatt várhatóan visszafogja beruházásait, létszámát, kiadásait és energiafelhasználását. Beruházás-viszszafogást helyezett kilátásba a BorsodChem is.

Érdeklődésünkre Boross Norbert, az Elmű és az Émász kommunikációs vezetője rámutatott: korántsem általános a köztudatba bekerült, 30 százalékos átlagos árnövekedés. Sok múlik azon is, hogy tavaly milyen szerződése volt a fogyasztónak, s hogy most milyet kötött. Van a cégcsoportnak olyan ügyfele is, amely az idén kevesebbet fizet, mint tavaly. Más forrás szerint a 30 százalékos drágulás olyankor jelentkezhet, amikor az új árat a most lejárt, ám három éve kötött szerződés árához hasonlítják.

A versenypiaci árakat csak maga a verseny, azaz a kínálat bővülése szoríthatná lejjebb. „Ennek érdekében a GKM rövid távon nem sokat tehet, hiszen az erőművek és az MVM közötti hosszú távú áramvásárlási megállapodások (htm) újrakötése és a szűkös határkeresztező kapacitások miatt alig van szabadon eladható áram a hazai piacon” – válaszolt lapunknak a tárca infrastruktúráért felelős államtitkára. Előkészíthető viszont 2008-ban a htm-ek 2009-es, végleges lebontása. Felsmann Balázs elismerte, hogy az összkínálat a htm-ek utáni világban sem bővül, de az áramkereskedelem piacszerűbb lesz.

Középtávon már az importkapacitások növekedése és az új, összesen 3000 megawattnyi erőművi kapacitás munkába állítása is pezsdíti a piacot. A GKM utasította a Mavir Zrt.-t a villamosenergia-hálózat- és határkeresztező kapacitások fejlesztésére, megvizsgálandó, hogy e fejlesztésekbe hogyan vonhatók be külső befektetői csoportok az uniós szabályok szerint. 2020-ig a mostani négyszeresére nő az országban megtermelt, megújuló energiahordozó-alapú villamos energia, az energiahatékonysági intézkedések miatt pedig várhatóan stagnál az áramigény. BHL–JZ

nehezebb helyzetben az építőipari cégek

Húsz százalék körüli áramdrágulásról számoltak be lapunknak az építőanyag-ipari cégek. A cement- és betongyártással foglalkozó Holcim Hungária Zrt. nemrég tenderen választott új áramszállítót, amelynek több mint 20 százalékkal fizet többet, ha az áron belül csak az energiadíjat veszi figyelembe. Ugyanennyivel nő a Wienerberger Téglaipari Zrt. idei áramszámlája Kovács József termelési igazgató szerint. A társaság 2006-ban kilépett a szabadpiacra, de az ottani 50 százalékos áremelkedés miatt 2007-ben visszament a közüzembe.

Mindkét cég szerint térségünkön belül a magyarországi energiaárak a legmagasabbak, sőt európai szinten is az éllovasok között vagyunk.

Mindkét cég szerint térségünkön belül a magyarországi energiaárak a legmagasabbak, sőt európai szinten is az éllovasok között vagyunk.-->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.