Nem lesznek reklámok a köztévében? - Itt a médiareform új koncepciója

Az ötvenoldalas dolgozat – amely a MeH honlapján teljes terjedelmében olvasható – hangsúlyozottan az AMK álláspontját tükrözi, így nem tekinthető sem a kormány, sem a koalíciós pártok szakpolitikusai által elfogadott tervezetnek. A törvényalkotókra mindazonáltal a médiaszabályozás ügyében (is) feszített ütemű munka vár: az Európai Parlament által elfogadott, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló közösségi irányelvet a tagállamoknak két éven belül, azaz 2009 végéig át kell ültetniük a nemzeti jogrendbe.

A koncepció a jelenlegi szabályozáshoz képest számos újdonságot tartalmaz. Élesen elválasztaná a lineáris (a műsorszámok műsorrend alapján történő, egyidejű megtekintését, illetve meghallgatását lehetővé tevő) és a lekérhető audiovizuális szolgáltatásokat, az utóbbiak esetében pedig „kevésbé beavatkozó” szabályozást szorgalmaz. (Az átalakuló médiapiac felügyeletét az ORTT megszűnésével egy új, a politika által kevésbé érintett médiahatóság veszi át, amelynek elnökét a tervek szerint öt évre választanák meg; 2010 végéig harmonizálni kellene az új médiahatóság és az NHH jogállását és szervezeti felépítését.)

A tartalomszabályozás újdonságai közé tartozik a jelenleginél differenciáltabb korcsoport-meghatározási rendszer bevezetése, valamint az, hogy a műsorelőzetesek, illetve -ajánlók besorolása is kötelezővé válik. A reklámok tekintetében az uniós direktíva a nemzeti szabályozás számára viszonylag tág mozgásteret biztosít. A koncepció a gyermekműsorokat nem engedné megszakítani, a termékelhelyezésre vonatkozóan pedig „kiváró álláspontra” helyezkedik: késleltetett hatálybalépést tart szükségesnek, hogy az uniós tapasztalatokat is figyelembe lehessen venni. Késedelem nélkül eltörölné ugyanakkor az országos televíziótársaságok által többször is kifogásolt kereszttulajdonosi korlátokat, amelyek megakadályozták, hogy országos csatornák saját kábeltévéket indítsanak.

Az új szabályozás szempontjából is elsődleges marad ugyanakkor az alkotmányos értékek védelme.

A közszolgálati és a kereskedelmi szektor viszonyának rögzítése az új médiaszabályozás egyik legfontosabb eleme lesz. A közszolgálati feladatok tartalmát „a lehető legvilágosabban” rögzíteni kell – szögezi le a koncepció: a meghatározás nem hagyhat kétséget a tekintetben, hogy az adott tagállam szerint a megbízott szolgáltató egy adott tevékenysége a közszolgálatiság körébe tartozik-e, vagy sem.

A koncepció szerint a közszolgálati intézményrendszer is átalakításra szorul: eszerint a Magyar Rádió és az MTI önálló marad, az MTV és a Duna Televízió azonban egységes struktúrában, egy intézmény keretében működne (a három szolgáltató együttműködését a korábbiaknál erősebben ösztönöznék).

A közszolgálati műsorokat az új szabályozás folyamatosan „reklámtalanítaná”, ezzel párhuzamosan a kereskedelmi műsorszolgáltatókat mentesítené a közszolgálati feladatoktól. Utóbbiakat ugyanakkor bevonná a közszolgálati média finanszírozásába: nettó reklámbevételük meghatározott százalékát a kötelezettségeket kiváltó „közszolgálati járulékként” be kell fizetniük. A legnagyobb nézettségű, illetve hallgatottságú – meghatározó és jelentős véleménybefolyásoló képességű (MVK, illetve JVK státusú) – műsorszolgáltatók tartalomfejlesztési hozzájárulást is fizetnének. Valamennyi műsorszolgáltató részt vesz a felügyeleti tevékenység finanszírozásában – a piacfelügyeleti díjat az árbevétel százalékában állapítják majd meg –, és reklámbevételük adott százalékát kulturális járulékként kell befizetniük az újonnan létrehozandó Tartalomtámogatási Alapba.

Vélemények:

Heal Edina, a Sláger Rádió vezérigazgatója - Átgondolt, szakmailag igen megalapozott az anyag. Nagyon időszerű, és reméljük, hogy kézzelfogható eredményei lesznek még az év első részében. Külön üdvözöljük a politikától független ellenőrző hatóságot és a reklámszabályozások enyhítésére való törekvést. A kereszttulajdonlás korlátozásának feloldását azonban nem értjük, miért csak a tévékre vonatkozna. Enyhe aggodalomra ad okot a sok különböző díj és hozzájárulás bevezetésének terve, de a számítások remélhetőleg megfelelőek lesznek, és nem egy a vállalkozásokat anyagi veszélybe sodró megoldást látunk majd a törvényben.

Gombási Izabella, a Magyar Televízió jogi vezetője - A NAMS szakmai véleményeket is integráló koncepciója több ponton megerősíti a Magyar Televíziót abban, hogy a modern közszolgálat megvalósítása érdekében tett törekvéseivel jó úton halad. Ezen túl például a közszolgálati műsorszolgáltatás prioritásának deklarálása, a platformsemlegesség, az alapszolgáltatásokon túl a speciális nézői érdeklődéseket kielégítő új szolgáltatások létrehozása mind olyan előremutató gondolat, amely segítheti a jogalkotókat egy valóban korszerű, a médiapiaci változásokra reagálni képes szabályozás létrehozásában.

Kaszó Klára, az RTL Klub vezető jogásza - Nincs mi ellen tiltakozni, de nincs mit támogatni sem, mert kényes kérdésekben a koncepció nem fogalmaz egyértelműen. Több fontos területen, így a reklámszabályozás és a kereszttulajdonlás esetében is jól látható, hogy kiskapukon jön vissza a szigor az egyébként első látásra megengedőbbnek tűnő szabályozás tervezetébe.

Such György, az MR-Magyar Rádió elnöke - A közszolgálati műsorok „reklámtalanításának” számos előnye is lehet, a közrádió szempontjából természetesen a fontos kérdés az, hogy milyen lesz a kompenzációk konkrét szabályozása. A koncepcióban kiemelt szerepet játszó közszolgálatiság fogalmát ugyanakkor törvényileg nagyon nehéz meghatározni, álláspontom szerint a feladatokat inkább – miként például a BBC esetében is – két-három éves, a finanszírozásra is kiterjedő szerződésekben kellene rögzíteni.

Péntek Zoltán, a TV2 jogi képviselője - A TV2 üdvözli, hogy napirenden van a magyar médiaszabályozási reform elvi megalapozását nyújtó jogalkotási koncepció. Bízunk benne, hogy a magyar törvénykezés nem kíván a közösségi szintű audiovizuális média irányelvben foglaltaknál szigorúbb szabályokat életbe léptetni. Őszintén reméljük, hogy az eddigi szigorú elvekkel szakítva a végleges jogszabály lehetőséget biztosít az országos csatornákat működtető médiavállalkozásoknak is, hogy további csatornákat tulajdonoljanak és működtethessenek, oly módon, hogy a jelenleg is hatályos versenyjogi szabályozási körön túl egyéb megszorításokat nem alkalmaz.