Újabb forduló jön Petőházán
E héten újabb egyeztetést kísérel meg a répatermelő vállalkozásokkal az osztrák Agrana-kon-szern tulajdonában lévő Magyar Cukor (MC) Zrt. a petőházi cukorgyár tervezett bezárásáról – tudta meg lapunk. Eddig ugyanis nem született megállapodás az üzem felszámolása után járó uniós szerkezetátalakítási támogatások felosztásáról. Feltehetőleg ez lesz az utolsó tárgyalás a felek között, de szakértők kevés esélyt látnak a kompromisszumra a jelentős véleménykülönbségek miatt. Nem csak az MC és a termelők között van vita, mivel maguk a gazdálkodók is megosztottak. Ha nem születik egyezség, Gráf József agrárminiszternek kell döntenie az ügyben.
Az MC tavaly novemberben jelentette be, hogy bezárja petőházi feldolgozóját, és tevékenységét egyetlen megmaradó egységébe, a kaposvári cukorgyárba koncentrálja. Ezzel egy időben a német Nordzucker érdekeltségébe tartozó Mátra Cukor Zrt. is úgy határozott, hogy két feldolgozója közül a szolnokit felszámolja, s ezután csak Szerencsen folytatja a termelést. A döntést mindkét tulajdonos az uniós cukorreformmal indokolta, amely – a belső túltermelés megszüntetése érdekében – az úgynevezett cukorkvóták viszszaadására kényszeríti a gyártókat. Brüsszel a termelés leépítéséért cserébe szerkezetátalakítási támogatásokat nyújt az érintetteknek.
A hazai cukoripar a csatlakozáskor még öt gyárat működtetett, de az angol–francia Eastern Sugar – szintén az uniós reformra hivatkozva – már 2006-ban bezárta kabai feldolgozóját. Így a mostani leépítésekkel az iparág két üzemre szűkül. Ezzel párhuzamosan a belépéskor mintegy 400 ezer tonnában meghatározott országos cukorkvóta a felére (200 ezer tonnára), a cukorrépa vetésterülete pedig 50-55 ezer hektárról várhatóan 25-26 ezerre csökken. Ugyanakkor a most tervezett leépítések előnye, hogy az országos cukorkvóta ötvenszázalékos lefaragását az unió pluszösszegekkel honorálja.
Szerkezetátalakítási (alap)támogatásként egy tonna visszaadott kvótára 625 euró jár, ennek 10 százalékát a répatermelőknek és a gépipari beszállítóknak kell megkapniuk. (Az iparági tulajdonosoknak a fennmaradó forrásokból kell finanszírozni a dolgozói végkielégítéseket, illetve a gyárleszerelési és környezetvédelmi költségeket). Ezenfelül a gazdálkodók – egy tonna megszüntetett cukorkvótára vetítve – 237,5 euró támogatást is igénybe vehetnek, így kieső termelésük után cukorrépatonnánként végeredményben 42-43 euróhoz (10-11 ezer forinthoz) juthatnak.
A Mátra Cukor Zrt.-nek a gazdálkodókkal még tavaly sikerült megállapodást kötnie, amelynek értelmében a megmaradó szerencsi gyártól legtávolabb eső, a répatermelésüket felszámoló üzemek teljes kártalanítást kaphatnak. Az MC viszont olyan megoldást tartana kivitelezhetőbbnek, amelynek révén valamennyi termelői partnere részesülhetne az EU-pénzekből. Ennek érdekében minden gazdálkodó répaszállítási jogosítványát 30 százalékkal (a társaságra jutó cukorkvóta-leépítés arányában) csökkentené, függetlenül attól, milyen távolságra termelnek a tovább működő kaposvári feldolgozótól. Így viszont – állítják szakértők – kevés támogatáshoz jutnának azok, akik a gazdálkodással teljesen felhagynának, míg a megmaradó üzemek répaszállítási jogosultsága szűkülne.
