BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Álláskeresési csatornák: a nettől a börzéig

Van, aki csak az interneten hajlandó munkát keresni, más az újsághirdetéseket böngészi. A Világgazdaság Online összegyűjtötte az összes lehetőséget, ahol állást lehet találni. Összeállításunkból kiderül az is, milyen posztokra keresnek a vállalatok az internet segítségével szakembereket.

Az internetes állásportálok egyik legnagyobb előnye a gyorsaság, hiszen az igény felmerülésétől számítva akár egy órán belül máris olvasható az álláslehetőség. Ugyanilyen  gyorsan érkeznek a pályázatok is. A legtöbb esetben a szelektálást már a vállalati HR szakemberek végzik, így nem árt, ha az önéletrajz, a motivációs levél cégre szabott.

Most 2008 év elején elsősorban a mérnöki, az IT és a gazdasági területre toboroznak a világháló segítségével a cégek. Buda Szabolcs, a jobpilot.hu ügyvezetője a VGO érdeklődésére elmondta, az összes álláshirdetésük 27 százaléka a mérnöki területet érinti.

Valamelyes csökkent az elmúlt egy év alatt a meghirdetett IT állások aránya az összes pozícióhoz képest. Még így is jelentős az igény, az üres posztok egyötödére informatikai szakembert akarnak a vállalkozások. Az online elérhető gazdasági pozíciók száma stagnál, a legtöbb cég értékesítőt keres, méghozzá azonnal.

Ha munkahelyváltáson gondolkodik, a pályázók többsége sem csak az online álláshirdetéseket nézegeti, hanem a „klasszikus” újsághirdetéseket is. Nem véletlenül, hisz ez nagyon elterjedt keresési módszer. Érdemes figyelni a hirdetések szövegét, és valóban olyan pozícióra jelentkezni, ahol a követelményeknek megfelel az állást kereső tudásának. A legtöbb cég ugyanis azonnal szűri azokat, ahol az iskolai végzettség, nyelvtudás, szakmai tapasztalat nem „stimmel” a hirdetésben szereplőkkel. Ha a cég több információt is leír magáról, azt fontos átnézni, mert lehet, hogy az állásinterjún rákérdeznek ezekre az adatokra. Ám kellő óvatossággal kell kezelni a hirdetésben szereplő vállalati marketing szöveget, az újsághirdetés ugyanis jó reklám is lehet a cég számára, amelynek révén képes a cég nagyságát, jövőképét bemutatni.

Hívták már fel úgy, hogy egy diszkréten csengő hang közölte: „egy megbízónk nevében telefonálok, új munkatársat keres, és Ön az egyik, akire gondoltunk az állás kapcsán”? Ha igen, akkor Önt egy fejvadász hívta fel. A direkt keresés egy olyan keresési és kiválasztási módszer, melyben a fejvadász cégek segítségével a pozíció szempontjából számba jöhető munkaerő-piaci szegmens szakember állományát van lehetőség áttekinteni, és a megbízó számára a legalkalmasabb jelölteket felkutatni. Fontos, hogy  a megbízó a pozícióval kapcsolatos összes olyan információt megadja, ami a keresést és a kiválasztást elősegíti. Ezek után nincs más dolga, mint a fejvadász cégek által prezentált anyagokat elolvasni, kiértékelni, és az általa kiválasztott legfeljebb 3-5 jelöltet interjúzni.

A cég számára ez a keresési módszer nagyon kedvező, hiszen nem kell a teljes folyamatot végigvinnie, hanem csak a végén bekapcsolódva a végső kiválasztási folyamatot kell elvégezni, ezáltal sok időt takarít meg. Szintén fejvadászokhoz fordul a vállalat, ha olyan pozíció betöltéséről van szó, amelyben nem szeretné nyilvánosságra hozni a keresést, például minőségi csere, vagy magasabb szintű pozíció  esetén. Ilyenkor mindvégig titok maradhat a megbízó személye, a telefonban biztosan nem, de lehet, hogy még az első interjú során sem árulják el, kihez is pályázik a jelölt.

Az állásbörze kiváló lehetőség egy egyetemi, főiskolai állásbörze arra, hogy a munkaadó és a potenciális munkavállaló közvetlenül találkozzanak egymással, és esetleg egy későbbi közös együttműködést elindítsanak. Itt főleg a végzős, a közeljövőben álláspiacra kerülő fiatalok „csemegézhetnek” a pozíciók között. Az állásbörzéken lehetőség van arra, hogy egy rövid személyes beszélgetésen vegyen részt a pályázó, hiszen a foglalkoztatók sokszor már ekkor előszűrést végeznek. Ezáltal később az adatbázist alkalmazva hamar megtalálni a megfelelő munkaerőt.

Ám az adatbázis kétélű dolog. Sokan dobálóznak több ezres önéletrajzot tartalmazó adatbázis lehetőségével. Viszont ha belegondolunk, egyáltalán nem biztos, hogy adatbázisban szereplő munkát keresők arra várnak, hogy egyszer csak valaki felhívja és állásajánlattal él. Rendületlenül állást keres, és ha megtalálta, bizony nem fog váltani. Akkor éri meg adatbázisba „tenni” az önéletrajzunkat, ha ráérünk váltani, vagy már nagyon rég nem találtunk állást, így minden eshetőség számításba jöhet. Az adatbázisban lévő CV miatt azonban nem szabad elkényelmesedni, érdemes aktívan tovább keresni.  

Az álláskeresési technikákhoz tartozik az ajánlás is, ami azonban nem jelent protekciót. A munkatárs-ajánlási programok egyszerűsítik a toborzási folyamatot, javítják hatékonyságát, sőt ösztönzi a munkatársakat, hogy minél több és természetesen megbízható ismerősét ajánlja a cégnek. A cégek sokszor „fejpénzt” fizetnek a munkavállalónak, ami ösztönző tényező. Vagyis érdemes barátnak, szomszédnak, ex-kollégának is szólni, hogy munkát keresünk, hátha az ő cégüknél is működik munkatárs-ajánlási program, ahová így minket is javasolhatnak valami jó kis állásra.

Így keresnek munkatársat a cégek (toborzási csatornák)

Internetes állásportálok

Újsághirdetés

Direkt keresés

Állásbörze

Adatbázis

Ajánlási rendszer

Újsághirdetés

Direkt keresés

Állásbörze

Adatbázis

Ajánlási rendszer Online állásbörze (Ilyen szakembereket keresnek leginkább a cégek)

Forrás: jobpilot.hu

1. Mérnöki terület

Gépészmérnök

Villamosmérnök

Minőségbiztosítási mérnök

2. IT

Programozó (C++, C#, Java programnyelvek)

3. Gazdasági terület

Értékesítő

Könyvelő

Kontroller

4. Szakmunkások

CNC gépkezelő (esztergályos)

-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.