BUX 39,240.53
-1.65%
BUMIX 3,711.97
-1.12%
CETOP20 1,829.32
-2.80%
OTP 8,422
-0.78%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.75%
-1.73%
-1.49%
ZWACK 18,550
+1.09%
0.00%
ANY 1,570
-0.95%
RABA 1,095
+0.92%
0.00%
+0.63%
-3.12%
-0.94%
OPUS 165.8
-2.01%
+5.42%
-3.90%
0.00%
-3.19%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,918
-1.75%
-1.27%
ALTEO 2,370
-0.84%
+11.76%
-1.22%
EHEP 1,130
-5.83%
-0.83%
+0.89%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-0.77%
0.00%
0.00%
-0.36%
+0.81%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
-0.27%
-3.12%
NAP 1,238
+1.48%
0.00%
-15.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Az önerő a fő gond a cégeknek

Esélytelennek látják magukat a magyar tulajdonú vállalkozások az európai uniós pályázatokon, ezeken ugyanis igen kis arányban vesznek részt külföldi tulajdonú társaikhoz képest – derül ki a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) tanulmányából. A cégek számára a legnagyobb gondot egy felülbírálhatatlan fundamentum, az önerő hiánya okozza. Ezt a tisztán magyar tulajdonban lévő társaságok 32 százaléka jelölte meg a pályázatoktól való távolmaradás okaként, míg a kisebbségi külföldi tulajdonban lévő cégek vezetői közül csak 15, a többségi idegen tulajdonú vállalatoknál pedig mindössze 7,2 százalék vélekedett úgy, hogy az önerő előteremtése okoz gondot. Különösen igaz ez az idegenforgalomban működőknél, ahol a vállalatok vezetőinek csaknem a fele nyilatkozott úgy, hogy ez az oka, amiért nem pályáznak, s ugyancsak pénzszűkében vannak a belpiacra termelő vállalkozások is, valamint a kisebb, ötven főnél kevesebbet foglalkoztató vállalatok. A kisebb hazai cégek több mint harmada nem képes előteremteni a pályázathoz szükséges saját forrást.

A GVI által megkérdezett 1240 társaság mintegy 15 százaléka – azaz kevesebb mint 200 vállalkozás – pályázott EU-s forrásokra tavaly. Összességében a pályázatoktól való távolmaradás jelentős mértékben függ a cég méretétől, a külföldi tulajdonhányadtól, az exportorientáltság mértékétől; ezek minél kisebb arányúak, a cégek vezetői annál kevésbé pályáznak európai forrásokra – derül ki a GVI többváltozós regresszió elemzéséből.

A pályázati hajlandóság attól is nagyban függ, hogy az adott cég mely iparágban dolgozik. Ezen belül nagy a szórás, az iparban és az építőiparban tevékenykedők 19, a kereskedelemben és a szállításban működők 13 százaléka jelentkezett tenderekre tavaly, míg a szolgáltatási szférában dolgozóknál ez a ráta 10, az idegenforgalomban működőknél pedig csupán 7 százalék volt – derül ki az elemzésből.

A pályázatokon való részvételben az önértékelésnek is fontos szerep jut. Azon vállalkozások, amelyek jónak ítélik az üzleti helyzetüket, 23 százalékban pályáztak. Ugyanakkor a kiírások bonyolultsága máig riasztó tényező; a cégvezetők csaknem egyötöde vélekedik így, s ugyanennyien gondolják azt, hogy túl időigényes a pályázati folyamat, 30 százalékuk szerint pedig túl kicsi a nyerés esélye. Jelentős gond, hogy a cégek 27 százalékánál azt tartja a vezető, hogy nem felelnek meg a pályázati kiírás szempontjainak, így például a eredményelvárásoknak.

A cégvezetők a csúszópénzeket sem hagyják ki a számításból, amikor pályázatról van szó, a vállalati szektor szerint tehát még mindig erős a korrupció a közszférában. Ezt leginkább az építőipari cégek vezetői gondolják így. A szegmens megkérdezett vállalatainak 15,2 százaléka gondolja ezt az Európai Uniós pályázatokkal kapcsolatban, míg ez az arány a szolgáltatási szférában csupán 7,7 százalék. VG




Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek