Biztosítás intervenció helyett?

A régimódi piaci intervenció megszüntetését javasolja a legtöbb gabonaféleség esetében az Európai Bizottság – mondta lapunknak Michael Mann, a testület szóvivője. A minimálisan garantált árak közösségi felvásárlásokkal történő biztosítását csak a búza esetében őrizné meg Brüsszel, miközben a többi gabonaféleségnél „alternatív válságmenedzselési eszközökkel” próbálná védeni a gazdákat a hirtelen támadó piaci zavarokkal szemben. Ezekről az új eszközökről lista készül majd, s a tagállamok maguk választhatnak, melyik termény esetén melyik eszköz alkalmazása mellett döntenek. Egyik ilyen lehet például az árak összeomlása esetén érvényesíthető magánbiztosítás megkötésének közösségi társfinanszírozása is.

A változtatás „filozófiája” az, hogy a várhatóan tartósan magas gabonaárak mellett már nem kell olyan kiterjedt védelmet nyújtani a gazdáknak, mint eddig. Brüsszelben úgy gondolkodnak, hogy csak a piaci árak váratlan és komoly csökkenése, illetve a kedvezőtlen időjárás miatt bekövetkező terménykiesés ellen kell bebiztosítani az agrártermelőket. Erre a célra azonban például a piaci alapú biztosítások is megfelelőek lehetnek, ezekhez az EU anyagilag hozzájárulna.

Brüsszel várhatóan május 20-án teszi közzé az erről szóló közösségi jogszabály szövegének tervezetét. Az új rendszer természetesen csak 2013 után terjed ki a 2004-ben csatlakozott új tagállamokra (köztük Magyarországra), vagyis akkor, amikor agrártermelőik már ugyanannyi támogatást kapnak közvetlen kifizetés formájában, mint a régi tagállamok gazdái – tájékoztatta lapunkat Michael Mann. (Az idén a hazai termelők uniós forrásokból csak a felét kapják meg a régi tagállamokban kifizetett földalapú támogatásoknak.)

Az EU arra is törekszik, hogy az idei betakarításig „kisöpörje” a korábbi években megvett intervenciós készleteket. Információink szerint a magyar raktárakban ma már csak mintegy 300 ezer tonna gabona maradt a csatlakozás utáni években megvásárolt, 8 millió tonna körüli intervenciós mennyiségből. Az árut az unió folyamatosan értékesíti: a múlt heti, legutóbbi árverésen például 27,2 ezer tonna tengerit és 520 tonna búzát adott el.

A Magyarországon tárolt terményeket a kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) vette meg, zömmel a 2004– 2005-ös termésből. Azóta intervenciós felvásárlásra lényegében nem volt szükség a világpiaci árrobbanás miatt. Bár a gabonát az MVH vásárolta fel, az áru az unió tulajdonába került. Brüsszel az áremelkedés nyomán a készleteket jóval drágábban értékesítheti a 101,31 eurós tonnánkénti intervenciós árnál. A múlt heti tenderen a kukorica tonnája 193,5, a búzáé 222,3 euróért kelt el. Ugyanakkor némi visszarendeződés látszik, mivel például a tengeriért néhány hete 198 eurót is megadtak a vevők.

Egyelőre maradnia kell az intervenciós felvásárlási rendszernek. A vállalkozások számára termelési biztonság kell, és ezt az eddig alkalmazott uniós szabályozás garantálhatja leginkább. Hosszabb távon szóba jöhetnek változtatások (így akár az agrárbiztosítások finanszírozása is), de a részletes brüsszeli elképzelések ma nem ismeretesek. Olyan módosításoknak semmiképpen sem lenne értelme, amelyek a rendszert bonyolultabbá tennék és több termelői adminisztrációt igényelnének. A gazdálkodók a következő hónapokban is magas, 53-55 ezer forintos kukorica- és 60 ezer forint körüli tonnánkénti búzaárakkal számolnak. A felvásárlási árak a tavalyi betakarítás után megduplázódtak az egy évvel korábbiakhoz képest. A termelők szempontjából változatlanul jó, legalább 40 ezer forintos tonnánkénti piaci árak alakulnak ki az idei aratás után is. Az ősszel elvetett, mintegy 1,1 millió hektáros búzaterület állapota megfelelő, így ma „jó közepes”, 4–5 millió tonna közötti országos búzatermést várunk.

Kócza Zsolt, Az Agrograin Zrt. vezérigazgató-helyettese

A magas árak miatt a magyar áru – leszámítva egyes környező országokat – nem versenyképes az exportpiacokon, de a terménytulajdonosok általában is kivárnak az eladásokkal. Tavasszal viszont számos szakértő szerint élénkülés jöhet, mivel például a malmok – amelyek 1,2 millió tonnás búzaszükségletük 20-30 százalékát még nem szerezték be – újra vásárlóként lépnek majd a piacra.

Egyelőre maradnia kell az intervenciós felvásárlási rendszernek. A vállalkozások számára termelési biztonság kell, és ezt az eddig alkalmazott uniós szabályozás garantálhatja leginkább. Hosszabb távon szóba jöhetnek változtatások (így akár az agrárbiztosítások finanszírozása is), de a részletes brüsszeli elképzelések ma nem ismeretesek. Olyan módosításoknak semmiképpen sem lenne értelme, amelyek a rendszert bonyolultabbá tennék és több termelői adminisztrációt igényelnének. A gazdálkodók a következő hónapokban is magas, 53-55 ezer forintos kukorica- és 60 ezer forint körüli tonnánkénti búzaárakkal számolnak. A felvásárlási árak a tavalyi betakarítás után megduplázódtak az egy évvel korábbiakhoz képest. A termelők szempontjából változatlanul jó, legalább 40 ezer forintos tonnánkénti piaci árak alakulnak ki az idei aratás után is. Az ősszel elvetett, mintegy 1,1 millió hektáros búzaterület állapota megfelelő, így ma „jó közepes”, 4–5 millió tonna közötti országos búzatermést várunk.

Kócza Zsolt, Az Agrograin Zrt. vezérigazgató-helyettese

A magas árak miatt a magyar áru – leszámítva egyes környező országokat – nem versenyképes az exportpiacokon, de a terménytulajdonosok általában is kivárnak az eladásokkal. Tavasszal viszont számos szakértő szerint élénkülés jöhet, mivel például a malmok – amelyek 1,2 millió tonnás búzaszükségletük 20-30 százalékát még nem szerezték be – újra vásárlóként lépnek majd a piacra.-->