BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Félreértett európai liberalizáció

„Két alapvető dolgot kell tudni az orosz Gazpromról: belföldi értékesítése nagyobb az exportjánál, termelése pedig nem elég a bel- és külföldi kötelezettségei teljesítésére. Gazdálkodásában tehát keresztfinanszírozásra kényszerül, kereskedelmében pedig erősen rá van utalva az exportjoggal nem rendelkező belföldi termelőkre és saját, közép-ázsiai vásárlásaira” – mutatott rá a tegnapi gázfórumon Székely Árpád, Magyarország oroszországi nagykövete.

A Gazprom számára kihívás az is, hogyan elégítse ki a növekvő belföldi és nemzetközi gázigényt, s hogy szállításaihoz milyen irányba építsen vezetékeket. Az európai kereslet 2020-ra a mostani évi 480 milliárd köbméterről 600 milliárdra nő. Ezt ismerve messze nem elég a most tervezés alatt álló öt-hat cső, hiszen akár húszat is ki tudna használni Európa. A nagykövet szerint éppen ezért hiba az importvezetékek közötti rivalizálásról beszélni. A Nabucco–Déli Áramlat párhuzam kapcsán azért megjegyezte, hogy míg előbbi beruházás csak terv, valós gázforrások nélkül, az utóbbit tápláló Kék Áramlat vezeték már működik, sőt a bulgáriai és szerbiai szakaszokra is megszülettek már a szerződések.

Európa számára elvben az orosz, a katari és az iráni gáz áll rendelkezésre. Utóbbi azonban politikai megfontolásból egyelőre kizárható, Katar pedig ráállt a cseppfolyós földgázra. (Tengeri kikötő nélküli országnak kockázatos utóbbira alapoznia.) Székely Árpád a közép-ázsiai forrásokat sem sorolja a reálisan elérhetők közé. A térségben alapvetően az orosz mérnökök rendelkeznek megfelelő helyismerettel, s külföldi társaság még nehezebben igazodik el az ottani politikai és gazdasági viszonyok között, mint Oroszországban.

Mások szerint viszont mire a vezetékek felépülnek, rendeződik az Iránnal kapcsolatos nemzetközi feszültség. Érdemes lehet európai cégeknek Közép-Ázsiában is próbálkozniuk. „Próbáljon meg iráni vagy közép-ázsiai beruházáshoz hitelt szerezni. Majd meglátja, hol tart a rendeződés, milyen a piacok bizalma” – válaszolt lapunknak Székely Árpád. A Gazprom 2006-os piaci értéke 250 milliárd, árbevétele 65 milliárd dollár volt. E cég ellenőrzi a globális gázkészletek ötödét. Negyvennyolcezer milliárd köbméterre tehető készletei a világ igényeinek mintegy hetvenévnyi kielégítésére elégségesek. Ugyanakkor az elmúlt 10-15 évben érdemi vezetékberuházásra nem kerített sort, sőt új gázmezőt sem nyitott. Székely Árpád becslése szerint a társaságnak egyedül bővített újratermelése érdekében évi 20-25 milliárd dollárt kellene vezetékeire költenie.

Európa úgy liberalizálja a gázpiacot, hogy lehetővé teszi fogyasztóinak a gyakori szolgáltatóváltásokat. Ez komoly ellentmondásban van azzal, hogy gázimportunkat viszont hosszú távú szerződések rögzítik. Egy iparágat csak akkor liberalizálhatunk, ha annak egészét ellenőrizzük. Ez a gázpiacra nem áll. VG

Lassú oldódás

Oroszországban az erősen támogatott háztartási gázárat 2011-re a mostani közel kétszeresére, ezer köbméterenként 130 dollárra kívánják emelni.

„Szűkített önköltségen talán nyereséges a belföldi eladás, az egyéb kiadásokkal viszont mindenképpen ráfizetéses” – válaszolt lapunknak a nagykövet.

„Szűkített önköltségen talán nyereséges a belföldi eladás, az egyéb kiadásokkal viszont mindenképpen ráfizetéses” – válaszolt lapunknak a nagykövet.-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.