Félreértett európai liberalizáció

„Két alapvető dolgot kell tudni az orosz Gazpromról: belföldi értékesítése nagyobb az exportjánál, termelése pedig nem elég a bel- és külföldi kötelezettségei teljesítésére. Gazdálkodásában tehát keresztfinanszírozásra kényszerül, kereskedelmében pedig erősen rá van utalva az exportjoggal nem rendelkező belföldi termelőkre és saját, közép-ázsiai vásárlásaira” – mutatott rá a tegnapi gázfórumon Székely Árpád, Magyarország oroszországi nagykövete.

A Gazprom számára kihívás az is, hogyan elégítse ki a növekvő belföldi és nemzetközi gázigényt, s hogy szállításaihoz milyen irányba építsen vezetékeket. Az európai kereslet 2020-ra a mostani évi 480 milliárd köbméterről 600 milliárdra nő. Ezt ismerve messze nem elég a most tervezés alatt álló öt-hat cső, hiszen akár húszat is ki tudna használni Európa. A nagykövet szerint éppen ezért hiba az importvezetékek közötti rivalizálásról beszélni. A Nabucco–Déli Áramlat párhuzam kapcsán azért megjegyezte, hogy míg előbbi beruházás csak terv, valós gázforrások nélkül, az utóbbit tápláló Kék Áramlat vezeték már működik, sőt a bulgáriai és szerbiai szakaszokra is megszülettek már a szerződések.

Európa számára elvben az orosz, a katari és az iráni gáz áll rendelkezésre. Utóbbi azonban politikai megfontolásból egyelőre kizárható, Katar pedig ráállt a cseppfolyós földgázra. (Tengeri kikötő nélküli országnak kockázatos utóbbira alapoznia.) Székely Árpád a közép-ázsiai forrásokat sem sorolja a reálisan elérhetők közé. A térségben alapvetően az orosz mérnökök rendelkeznek megfelelő helyismerettel, s külföldi társaság még nehezebben igazodik el az ottani politikai és gazdasági viszonyok között, mint Oroszországban.

Mások szerint viszont mire a vezetékek felépülnek, rendeződik az Iránnal kapcsolatos nemzetközi feszültség. Érdemes lehet európai cégeknek Közép-Ázsiában is próbálkozniuk. „Próbáljon meg iráni vagy közép-ázsiai beruházáshoz hitelt szerezni. Majd meglátja, hol tart a rendeződés, milyen a piacok bizalma” – válaszolt lapunknak Székely Árpád. A Gazprom 2006-os piaci értéke 250 milliárd, árbevétele 65 milliárd dollár volt. E cég ellenőrzi a globális gázkészletek ötödét. Negyvennyolcezer milliárd köbméterre tehető készletei a világ igényeinek mintegy hetvenévnyi kielégítésére elégségesek. Ugyanakkor az elmúlt 10-15 évben érdemi vezetékberuházásra nem kerített sort, sőt új gázmezőt sem nyitott. Székely Árpád becslése szerint a társaságnak egyedül bővített újratermelése érdekében évi 20-25 milliárd dollárt kellene vezetékeire költenie.

Európa úgy liberalizálja a gázpiacot, hogy lehetővé teszi fogyasztóinak a gyakori szolgáltatóváltásokat. Ez komoly ellentmondásban van azzal, hogy gázimportunkat viszont hosszú távú szerződések rögzítik. Egy iparágat csak akkor liberalizálhatunk, ha annak egészét ellenőrizzük. Ez a gázpiacra nem áll. VG

„Szűkített önköltségen talán nyereséges a belföldi eladás, az egyéb kiadásokkal viszont mindenképpen ráfizetéses” – válaszolt lapunknak a nagykövet.

„Szűkített önköltségen talán nyereséges a belföldi eladás, az egyéb kiadásokkal viszont mindenképpen ráfizetéses” – válaszolt lapunknak a nagykövet.-->