Jogellenes felmondás
A munkáltatónak – ha az arra vonatkozó érdemi vizsgálatot befejezte – haladéktalanul meg kell hoznia a rendkívüli felmondással kapcsolatos döntését – hangsúlyozta a Legfelsőbb Bíróság a következő ügyben.
A jogvita felperese évtizedeken át üzemigazgatóként, később műszaki vezetőként dolgozott a cégnél. Az üzemigazgatóságnál vezetői vizsgálatot tartottak, s az ellenőrzés során számos hiányosságot tártak fel. Mint kiderült: az üzemigazgatóság területén végzett építkezésnél a felperes egy személyben látta el a műszaki ellenőri feladatokat, és ő volt a használatbavétel engedélyezője is, így nem érvényesültek az ellenőrző mechanizmusok. Több esetben hiányoztak engedélyek, jegyzőkönyvek. Mindezek alapján a vállalat rendkívüli felmondással vált meg a vezetőtől. Igaz, ezt az intézkedést jó másfél hónappal azt követően hozta, hogy a kötelezettségszegéseket megállapította. A dolgozó a munkaügyi bírósághoz fordult, s kérte a felmondás jogellenességének megállapítását. Egyebek közt arra hivatkozott: a cég elkésett a felmondási jog gyakorlásával, hiszen arra a törvény szerint 15 napja van azt követően, hogy az intézkedésre okot adó kötelezettségszegések a tudomására jutottak. A bíróság azonban úgy vélekedett, nem történt késlekedés. Miután a vállalat vezetői a hiányosságokat észlelték, a felperest írásbeli tájékoztatásra hívták fel, annak kézhezvétele után további ellenőrzéseket folytattak, majd ezt követően informálták a munkáltatói jogkört gyakorló elnök-vezérigazgatót. A munkaügyi bíróság az ügyben igazságügyi műszaki szakértői véleményt is kért, s annak alapján megerősítettnek látta, hogy a felperes jelentős kötelezettségszegést követett el.
A másodfokú igazságszolgáltató fórum viszont elkésettnek találta a felmondást. A cég a jogerős ítélet felülvizsgálatát kérte az LB-től. Többek között érvelt az újbóli ellenőrzés szükségességére és a munkáltatói jogkört gyakorló elnök-vezérigazgató külföldi lakhelyére, emiatt az elérhetőségével kapcsolatos problémákra hivatkozva.
Az LB szerint nem volt megalapozott a kérelem. Rámutatott: a munkáltató a rendkívüli felmondási jogot a munkatörvénykönyvében foglalt szubjektív határidőre vonatkozó szabályok szerint gyakorolhatja, s ez a határidő jogvesztő. A kimentésre nem alkalmas az elnök-vezérigazgató külföldi lakhelye, a vállalat maga is elismerte, elhúzódott a vezető tájékoztatása az ügyről. A munkáltatónak a tevékenységét úgy kell megszerveznie, hogy a működése során a törvényben előírtak biztosíthatók legyenek – hangsúlyozta az LB. KK
