Leépítés a gyógyszeriparban
A nagy gyártók közül a Merck volt az első, amely nyilvánosságra hozta tömeges leépítési szándékát: az amerikai társaság még 2005 őszén jelentette be, hogy néhány fő készítménye szabadalmának közelgő lejárta, illetve a Vioxx kudarca és az azt követő perek miatt 2010-ig világszerte öt gyárát zárja be, és összesen hétezer alkalmazottjától válik meg. A Mercket jó darabig egyetlen versenytársa sem követte, úgy tűnt, a cég által bejelentett tömeges elbocsátás egyedi lépés marad. Tavaly azonban felgyorsultak az események, a világ vezető gyártóinak többsége hasonló tervekről számolt be.
Rögtön januárban a Merck legnagyobb amerikai konkurense, a Pfizer jelentette be, hogy néhány éven belül tízezer munkatársat küld el, de hamarosan lényegében az összes nagyobb tengerentúli gyógyszercég csatlakozott a leépítők táborához. Az év második felében aztán az európai vállalatok is beálltak a sorba, közülük legutóbb, ez év januárban a svájci Novartis jelezte: azt követően, hogy 1300 alkalmazottjától megvált, hamarosan újabb 2500 embert küld el.
Az indoklás a legtöbb esetben a generikus verseny fokozódása, és hogy a nagy forgalmú készítmények szabadalmának lejárta komoly bevételkiesést jelent az originális gyártóknak, akik ezért jelentős költségcsökkentésre kényszerülnek. Akadt olyan cég is, amely mással magyarázta az elbocsátások szükségszerűségét: a Bayer például azért szüntet meg világszerte 6100 munkahelyet, mert szeretné felszámolni a szintén német Schering megvásárlásával kialakult párhuzamosságokat.
A leépítési hullám Magyarországot is elérte, hazánkban azonban nem kizárólag a nemzetközi tendencia miatt nem növelte vagy éppen csökkentette több cég is dolgozóinak számát. Az ágazat lapunk által megkérdezett szereplői egybehangzóan azt állították, az iparág hazai viszonyainak megváltozása, és elsősorban a tavaly életbe lépett gyógyszer-gazdaságossági törvény hatott 2007-ben az egyes gyártók alkalmazotti létszámára.
A legnagyobb hatása talán az orvoslátogatókra kiszabott regisztrációs díjnak volt; ennek értelmében az alkalmazó cégeknek az első évben ötmillió, a következő esztendőkben pedig további évi egymillió forintot kell fizetni ilyen címen minden orvoslátogatója után. Ráadásul az új jogszabály néhány intézkedése miatt – mint például az, amely szerint az orvosoknak az azonos hatóanyagú készítmények közül mindig a legolcsóbbat kell felírnia – e marketingeszköz hatékonyságából is sokat elvett. Korábban lapunknak szakértők azt nyilatkozták, akár a felére is eshet az ilyen pozícióban dolgozók száma hazánkban, ez körülbelül 1500 munkahely megszűnését jelentené, mostanra azonban eldőlt, hogy ekkora leépítésre feltehetőleg nem kell számítani.
Nem véletlen, hogy a magyarországi gyógyszergyártók többségénél főleg értékesítési területen szüntettek meg állásokat. Különösen azoknál a cégeknél jelenthetett nagyobb létszámcsökkenést, amelyek kizárólag vagy elsősorban forgalmazással foglalkoznak, és a megszűnő állások helyett nem tudtak alternatívát felajánlani. A gyártó és/vagy kutatás-fejlesztési tevékenységet is végzők többségénél általában megpróbálták átcsoportosításokkal kezelni a helyzetet.
Vélemény
Székely KrisztinaA Pfizer kormányzati kapcsolatok igazgatója
A Pfizernek az elmúlt bő egy évben alkalmazottainak közel 30 százalékától kellett megválnia Magyarországon, így jelenleg mintegy 200 munkatársunk van. A leépítés elsősorban az adminisztrációs, és a kereskedelmi területeket érintette, jelentősen csökkent például orvoslátogatóink száma. Az elbocsátásoknak külső és belső okai egyaránt voltak,így az anyavállalat globális átszervezése, és a gyógyszer-gazdaságossági törvény számunkra kedvezőtlen hatásai miatt kényszerültünk elbocsátásokra. A kettő közül egyértelműen az utóbbi hatása volt a jelentősebb.
Rózsa Iván
A Sanofi-Aventis/ Chinoin kommunikációs vezetője
Nagyobb létszámváltozás a sanofi-aventis/Chinoinnál az elmúlt esztendőkben nem volt, a csoport alkalmazottainak száma évek óta 2350–2500 között ingadozik. Tavaly azonban a jogszabályi változások miatt komoly átcsoportosításokra került sor. Az átstrukturálás elsősorban az értékesítési területet érintette, de itt is igyekeztünk a megszüntetett pozíciók helyett újakat találni a munkatársaknak. Volt olyan alkalmazottunk, aki a budapesti értékesítési területéről került át a Chinoin veresegyházi kutatás-fejlesztési osztályára, a korábbihoz hasonló beosztásba.
Marosffy László
Az Egis vezérigazgató-helyettese
Az Egis tavaly az összes működési területen csökkentette alkalmazottai számát, leginkább a termelésben és az adminisztrációban. Célunk a hatékonyság növelése volt, ennek érdekében a tendencia várhatóan folytatódik: a vállalat létszáma folyamatosan, évi 2-3 százalékkal eshet a következő esztendőkben. Az értékesítésben ez a folyamat még nem indult meg látványosan, mert úgy ítéljük meg: az az előnyösebb, ha megtartjuk ezt a promóciós létszámot. Azonban a korábbi növekvő tendenciájával szemben 2007-ben ezen a területen is némi csökkenés volt.
Beke Zsuzsa
A Richter PR-vezetője
A múlt év elején életbe lépett gyógyszer-gazdaságossági törvény jelentősen visszavetette a Richter nyereségét, s ez komoly költségcsökkentő lépéseket tett szükségessé. Tavaly nyáron magyarországi létszámstopot hirdettünk, s ezen nagy valószínűség szerint addig nem is változtatunk, amíg a hazai helyzet nem normalizálódik. A létszámstop miatt az alkalmazottak számában nem volt jelentős változás tavaly, legalábbis idehaza. Külföldön ugyanis – különösen azon országokban, ahol gyorsan nő a vállalat értékesítése – folyamatosan bővítjük a piachálózatunkat.
A Pfizer kormányzati kapcsolatok igazgatója
A Pfizernek az elmúlt bő egy évben alkalmazottainak közel 30 százalékától kellett megválnia Magyarországon, így jelenleg mintegy 200 munkatársunk van. A leépítés elsősorban az adminisztrációs, és a kereskedelmi területeket érintette, jelentősen csökkent például orvoslátogatóink száma. Az elbocsátásoknak külső és belső okai egyaránt voltak,így az anyavállalat globális átszervezése, és a gyógyszer-gazdaságossági törvény számunkra kedvezőtlen hatásai miatt kényszerültünk elbocsátásokra. A kettő közül egyértelműen az utóbbi hatása volt a jelentősebb.
Rózsa Iván
A Sanofi-Aventis/ Chinoin kommunikációs vezetője
Nagyobb létszámváltozás a sanofi-aventis/Chinoinnál az elmúlt esztendőkben nem volt, a csoport alkalmazottainak száma évek óta 2350–2500 között ingadozik. Tavaly azonban a jogszabályi változások miatt komoly átcsoportosításokra került sor. Az átstrukturálás elsősorban az értékesítési területet érintette, de itt is igyekeztünk a megszüntetett pozíciók helyett újakat találni a munkatársaknak. Volt olyan alkalmazottunk, aki a budapesti értékesítési területéről került át a Chinoin veresegyházi kutatás-fejlesztési osztályára, a korábbihoz hasonló beosztásba.
Marosffy László
Az Egis vezérigazgató-helyettese
Az Egis tavaly az összes működési területen csökkentette alkalmazottai számát, leginkább a termelésben és az adminisztrációban. Célunk a hatékonyság növelése volt, ennek érdekében a tendencia várhatóan folytatódik: a vállalat létszáma folyamatosan, évi 2-3 százalékkal eshet a következő esztendőkben. Az értékesítésben ez a folyamat még nem indult meg látványosan, mert úgy ítéljük meg: az az előnyösebb, ha megtartjuk ezt a promóciós létszámot. Azonban a korábbi növekvő tendenciájával szemben 2007-ben ezen a területen is némi csökkenés volt.
Beke Zsuzsa
A Richter PR-vezetője
A múlt év elején életbe lépett gyógyszer-gazdaságossági törvény jelentősen visszavetette a Richter nyereségét, s ez komoly költségcsökkentő lépéseket tett szükségessé. Tavaly nyáron magyarországi létszámstopot hirdettünk, s ezen nagy valószínűség szerint addig nem is változtatunk, amíg a hazai helyzet nem normalizálódik. A létszámstop miatt az alkalmazottak számában nem volt jelentős változás tavaly, legalábbis idehaza. Külföldön ugyanis – különösen azon országokban, ahol gyorsan nő a vállalat értékesítése – folyamatosan bővítjük a piachálózatunkat.-->
