Már nem adható adókönnyítés

Tavaly december 31-én megszűntek a helyi iparűzési adó (hipa) kedvezményei, vagyis az önkormányzatok az idén már nem adhatnak könnyítéseket a náluk letelepedő vagy komolyabb beruházást, bővítést lebonyolító vállalkozásoknak. Korábban ugyanis javarészt ilyen esetekben kaphattak a cégek különböző mértékű kedvezményeket. A könnyítés mértékét és időtartamát a település vezetése határozta meg, a tízéves „futamidő” azonban tipikus volt. Az adókedvezmények megszűnését az EU-s jogszabályok tették szükségessé, hazánk ugyanakkor 2007. december 31-ig szóló derogációt kapott a könnyítések fenntartására. Újakat viszont már 2004 óta nem adhattak a cégeknek. Ennek ellenére voltak olyan kedvezmények, amelyek elvileg 2010-ben, 2011-ben futottak volna ki, vagyis az uniós szabályozás átvétele néhány évet lecsípett az alacsonyabb adóteherrel fémjelzett időszakból. Az iparűzési adókedvezmények száma ugyanakkor már 2000 óta folyamatosan csökken, és ez a könnyítések összértékén is megmutatkozik. A pénzügyi tárca kimutatása szerint ugyanis a települések az utóbbi években évi mintegy 20 milliárd forintnyi hipa befizetése alól mentették fel a vállalkozásokat. Vagyis miközben az iparűzési adóbevétel évről évre nő, a kedvezmények értéke nem emelkedett, a bevételhez viszonyítva tehát jelentőségük folyamatosan csökkent – mutatott rá a Világgazdaság kérdésére Kónya László, a Pénzügyminisztérium illetékek és önkormányzati adók főosztályának vezetője. Hozzátette: az ugyanakkor nem igaz, hogy a vállalkozások az idén már semmilyen kedvezményben nem részesülhetnek. A települések ugyanis könnyítéseket tehetnek azon cégek részére, amelyek hipaalapja nem haladja meg az évi 2,5 millió forintot.

E lehetőségnek ugyanakkor két feltétele is van: az egyik, hogy a 2,5 millió forintos hipaalap összesen és nem telephelyenként értendő, vagyis ha egy vállalkozás több településen működik, és összes – vállalkozási szintű – adóalapja meghaladja a 2,5 millió forintot, nem részesülhet kedvezményben. A másik, hogy az önkormányzat nem válogathat a cégek között: vagy minden, 2,5 millió forintnál alacsonyabb adóalappal rendelkező vállalkozás számára biztosítja a kedvezmény lehetőségét, vagy egynek sem. Arra a kérdésre, hogy a kedvezmények megszűnése mennyire érinti érzékenyen a Magyarországon működő vállalkozásokat, Kónya László leszögezte: a hipa aránya átlagosan egy-egy vállalkozás összes költségén belül mintegy 0,5 százaléknak felel meg, a kedvezmények kivezetése tehát nem okoz érdemi költségnövekedést. Különös tekintettel arra, hogy a hipát nemcsak költségként számolhatja el a vállalkozás, hanem emellett a társasági adó alapjából is levonhatja. KR

Adóalany: a vállalkozó, vagyis a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

– a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,

– a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja,

– a jogi személy, akkor is, ha felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,

– egyéb szervezet, akkor is, ha felszámolás vagy végelszámolás alatt áll.

Adóalany: a vállalkozó, vagyis a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

– a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,

– a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja,

– a jogi személy, akkor is, ha felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,

– egyéb szervezet, akkor is, ha felszámolás vagy végelszámolás alatt áll.-->