MTV: kihívások és válaszok
„Rendkívül bonyolult, hallatlan erőfeszítéseket igénylő feladatokat kell megoldania a Magyar Televízió új elnökének” – idézi Szabó Stein Imre elnökaspiránst lapjuk tegnapi száma (MTV: komoly kihívások, VG, 2008. február 6., 19. oldal). A feladatok megoldásához minden pályázónak elvileg világos helyzetértékeléssel kell rendelkeznie. A tisztánlátás érdekében fontosnak tartjuk, hogy a valótlan állításokkal szemben tényeket ismertessünk.
A Magyar Televízió 2005, vagy-is immár három éve tartósan nyereséges. Ehhez képest az elnökaspiráns arról beszél, hogy „sikerült az elmúlt négy évben javítani a korábban veszteséges működést”. Másfelől viszont azt is mondja, hogy a reorganizáció „nem igazán zajlott le”. Az egymást kizáró két állításban rendet vágnak az auditált adatok. Közülük az a legfontosabb, hogy amíg 1997 és 2003 között az MTV 45 milliárd forint veszteséget halmozott fel, addig az elmúlt négy évben összességében 2,1 milliárdos nyereséggel gazdálkodott.
Nemcsak hogy lezajlott, hanem eredményes volt a reorganizáció. Az üzemi költségek és a ráfordítások kumulált szinten a kitűzöttnél nyolcmilliárd forinttal kedvezőbbek, mint a tervben rögzített célok. A reorganizációs tervben a 2004 és 2007 közötti időszakra 7,6 milliárd forint veszteség szerepelt, az MTV azonban ebben az időszakban várhatóan 2,1 milliárdos kumulált nyereséget realizál. Így nemcsak hogy több mint tízmilliárd forinttal (a kumulált bevétel tíz százalékával) magasabb eredményt sikerül elérni, hanem a veszteséges gazdálkodást is megszüntettük.
Az elnökaspiráns szerint a Magyar Televízió állami támogatása, bérköltsége, személyi jellegű ráfordításai jelentősen, több mint duplájára emelkedtek. Mi-után Szabó Stein Imre nem adja meg a bázisévet, amihez képest számol, kijelentése sem a szakemberek, sem az olvasók számára nem értelmezhető. Számunkra sem.
Ugyancsak nem igaz az elnökaspiráns állítása arról, hogy nézettségi szempontból 2007 az elmúlt tíz év mélypontja volt. 1997 óta az MTV a legalacsonyabb közönségrészesedést 2001-ben produkálta. Az AGB Nielsen akkor mért adataihoz képest a 2007-es év 9,8 százalékos növekményt mutat a teljes népesség (4+) és 9,6 százalékosat a felnőtt (18+) lakosság körében. Emelkedett nézettségünk annak ellenére is, hogy 2000-től máig megduplázódott a magyar nyelvű csatornák száma, miközben csökkent a televíziózásra fordított idő, így az egyes csatornákra jutó piacrész is.
A 18–49 évesekre való hivatkozás sok szempontból is vitatható. Döntően azért, mert a közszolgálati MTV céljainak teljesülése nem vizsgálható a kereskedelmi adók kiemelt célcsoportjában, hiszen a vezető közmédium nem hagyhatja információk és műsor nélkül azokat a fiatalokat és időseket, akiket a hirdetők alig vesznek emberszámba.
„Rendkívül bonyolult, hallatlan erőfeszítéseket igénylő feladat” a tények pontos ismerete és ismertetése. Az olvasók tájékoztatására mi ezt megtettük.
Nagy Attila, az MTV gazdasági igazgatója
Schatz Péter, az MTV üzleti és termékfejlesztési igazgatója
