Online reklámpiaci kihívások

Komoly kihívásokkal szembesül a Deloitte ágazati előrejelzése szerint az idén az internetes reklámpiac, amelynek mérete ez évben a ZenithOptimedia becslése szerint eléri a 41,6 milliárd dollárt – az összeg lényegében megegyezik a Microsoft által a Yahoo!-ra tett ajánlat nagyságával. Ez 2007-hoz képest 23 százalékos növekedést jelent.

Az online hirdetési piac jelentőségét mutatja, hogy csak a múlt évben több mint tízmilliárd dollárt költöttek az internetes hirdetésekkel (is) foglalkozó cégek megvásárlására. (A legnagyobb akvizíciót tavaly a Microsoft hajtotta végre: a szoftveróriás 6,1 milliárd dollárt adott az Aquantive-ért. Ha sikerrel jár, az idén ennek a sokszorosát költheti majd el…) A Deloitte elemzése a közösségi oldalak mellett az online televíziós szolgáltatókat és a videojáték-szektort emelte ki mint ágazati húzóerőt.

Az online hirdetési piac növekedését ugyanakkor több tényező is gátolhatja. Az egyik az internetes reklámokkal szembeni egyre növekvő ellenérzés. A Deloitte egy tavalyi felmérése szerint az egyesült államokbeli internetezők több mint háromnegyede az online reklámokat bosszantóbbnak tartja, mint az írott sajtóban megjelenőket, ráadásul kétharmaduk arról számolt be, hogy a print hirdetésekre több figyelmet fordít. A válaszadók több mint egynegyede jelezte: a reklámmentes tartalmakért anyagi áldozatra is kész. A másik probléma az internetes szokások nyomon követése. A „tracking”, a precíziósan célozható online reklámozás hatékonyságának egyik kulcsa egyúttal a felhasználókban a legkomolyabb ellenérzéseket keltő gyakorlat – ezen a területen meg kell találni a „középutat”. A növekedést lassító tényezők legfontosabbja az, hogy a legnagyobb online hirdetési piacokon – az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában – a széles sávra történő előfizetések száma sem növekszik már olyan dinamikusan, mint évekkel ezelőtt.

A magyarországi online reklámpiacon viszont az internetes penetráció tekintetében is van még bővülési potenciál. Mint azt Novák Péter, az MRSZ alelnöke – a Kirowski ügyvezetője – a Világgazdaságnak elmondta: 2007 végén a 15 évnél idősebbek körében ez 40 százalék körüli volt, és várhatóan 2008 végére sem emelkedik 50 százalék fölé. A magyarok ugyanakkor – a szlovénok mellett – a régió legintenzívebb internetezői, ennek eredményeként a médium elérése gyorsabban nő, mint a „bekapcsolódottak” száma. Az online hirdetési piac – amely az MRSZ becslése szerint 2006-ban 9,7 milliárd forintos volt – 2007-ben az előzetes becslések szerint 13-14 milliárd forintra nőtt, s ezzel megelőzte a rádiós reklámpiacot. A bővülésben komoly szerepe volt az egyre nagyobb súllyal megjelenő keresőmarketingnek; ebben a szegmensben egymilliárd forint körüli költést regisztráltak.

Az idén Novák Péter szerint 25-30 százalékos, vagyis a korábbi évektől elmaradó, de magasan a teljes piaci átlag feletti növekedés várható. A gazdaság általános gyengélkedése a marketingbüdzsén spóroló cégeket alternatív hirdetési megoldások keresésére ösztönzi, és ezzel az internet akár nyerhet is; a keresőmarketing mellett főként a közösségi, illetve a videomegosztó oldalakon várható erőteljes bővülés. A szakember nagy reményeket fűz az év két kiemelkedő sporteseményéhez, a labdarúgó Eb-hez és az olimpiához. Novák Péter úgy véli: a magyarországi internetes hirdetési piac – még lassuló bővülés mellett is – jó úton halad afelé, hogy 2010-ben a televízió és a sajtó után a harmadik legnagyobb szeletet hasítsa ki a reklámtortából.

A világ rádióinak együttes hallgatótábora ugyanakkor 2,2 milliárd főre rúg, 1,4 milliárd tévékészülék van forgalomban, a – nem ingyenes – napilapok összpéldányszáma meghaladja a félmilliárdot.

A világ rádióinak együttes hallgatótábora ugyanakkor 2,2 milliárd főre rúg, 1,4 milliárd tévékészülék van forgalomban, a – nem ingyenes – napilapok összpéldányszáma meghaladja a félmilliárdot.-->