Pénztártörvény: a kabinet ma dönt a biztosról, a Fidesz fékezne

 „Megpróbáljuk a következő időszakban a jobb érzésű képviselőket megnyerni annak, hogy kárenyhítésként a törvény végrehajtását mind az ütemében, mind a hatásaiban fékezni tudjuk, a további rombolást meg tudjuk akadályozni” – fogalmazott Mikola István, a Fidesz egészségügyi szakpolitikusa tegnap a hétfőn elfogadott egészségbiztosítási törvény kapcsán.

Véleménye szerint pártja legfontosabb feladata mostantól az, hogy a további szabályozásoknál, a végrehajtási rendeletek megalkotásakor „minden paragrafusnál” ott legyen. Reméli például, hogy a fejkvótarendszer kialakításakor figyelembe veszik a régiónként eltérő népegészségügyi szempontokat.

Mikola szerint a törvény egyik legnagyobb hiányossága, hogy nem határozták meg, mi tartozik a járulékfizetés fejében kötelezően nyújtandó egészségügyi szolgáltatások közé.

Navracsics Tibor, a Fidesz-frakció vezetője elmondta, pártja továbbra is inkább erkölcsi támogatást nyújt az Albert-házaspár üzleti biztosítókkal szembeni népszavazási aláírásgyűjtéséhez. Civil szervezetek támogatásával egyébként eddig már több, mint 359 ezer szignó gyűlt össze a referendum kiírásához. 

Akár hetekig is tarthat az MSZP etikai bizottságának vizsgálata az egészségbiztosítási törvényre nemmel voksoló Karsai József és szavazástól távol maradó Farkas Imre ügyében – közölte Lendvai Ildikó. Megkérdezik majd a frakciótagok véleményét is, mivel ennyire súlyos eset eddig nem fordult elő – mondta el a képviselőcsoport vezetője.

A hétfőn 203 igen, 173 nem szavazat ellenében elfogadott törvény értelmében az állam 22 egészségbiztosítási pénztárat alapít 20-20 millió forint törzstőkével. A területi eloszlás szerint négy működik majd Pest megyében és a fővárosban, míg további egy-egy a 18 megyében. A létrehozott pénztárak 49 százalékos részvénycsomagjára a befektetők licitálhatnak. A kikiáltási ár lakosonként 12 ezer forint lesz, így ha minden pénztár elkel, az értékesítésből minimum 120 milliárd forint folyik be, amit az ágazatban kell tartani. A pénztárak 2009. február 1-én állnak fel, működésüket április 1-én kezdik. Közben, február 15-e és március 15-e között tagtoborzásra is lehetőségük nyílik, amelynek lényege, hogy meglévő biztosítottjaik mellé újakat szerezhetnek, ha kedvezőbb kiegészítő szolgáltatásokat – például plusz védőoltás, több szűrővizsgálat, átvállalt vizitdíj – tudnak nyújtani.

A magánbefektető nyeresége a pénztár teljes bevételének legfeljebb 0,98 százaléka lehet. Ez nem garantált, de a a hasznot csak három év után vehetik ki. A törvényt az Országgyűlés tavaly december 17-én már elfogadta, de azt Sólyom László köztársasági elnök a parlamentnek megfontolásra visszaküldte.

A passzushoz 12 módosító indítványt fogadott el a kormánytöbbség, ám az ellenzék ezeket a változtatásokat nem tartotta elégségesnek. A koalíciós pártok az indítványokban például őszről tavaszra módosították az évenkénti lehetséges szolgáltatóváltás egyhónapos időintervallumát. Erősítették továbbá a társadalmi kontrollt, így a tízfős felügyeleti tanácsokba az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldala is jelölhet két-két küldöttet.

Várhatóan a kabinet ma dönt a frissen megszavazott törvény végrehajtását felügyelő kormánybiztosról – értesült a Népszabadság. A szocialisták Pordán Endre korábbi egészségügyi államtitkárt és Kökény Mihály MSZP-s szakpolitikust javasolnák, de a kormányfő és a liberálisok szívesebben látnának a poszton egy független gazdasági szakembert.