A cégek adósak a mérleggel

Nem dicsekedhetnek nagy mérlegbeadási fegyelemmel a magyar cégek. A Fővárosi Cégbíróságon – amelynek nyilvántartásában több mint 190 ezer élő vállalkozás szerepel – a 140-150 ezernyi mérlegbenyújtásra kötelezett cégnek évek óta a harmada-negyede marad adós a beszámolóval. Az éves beszámolók általában az utolsó pillanatban érkeznek meg a cégbíróságokra és a Cégszolgálathoz. Kisebb hányadukat késve nyújtják be.

A cégbíróság, ha észleli a mulasztást, törvényességi felügyeleti eljárást indít a vállalkozás ellen. Felszólíthatja a hiány pótlására, illetve ötvenezertől ötszázezer forintig terjedő bírsággal sújthatja. Az eljárás nemegyszer a társaság megszűntté nyilvánításával zárul. Tény, hogy sok cég a felszólításra pótolja mulasztását. A bíróság számára ez a legkívánatosabb megoldás, hiszen nem célja a bírságolás, sokkal inkább a vállalkozás törvényes működésének a helyreállítása. Gyakran kiderül az is, hogy a renitensek egy része úgynevezett alvócég, azaz megtalálható, vezetői is elérhetők, csak ténylegesen nem működik. Tisztségviselői ezért úgy gondolják, hogy nincs is semmiféle számviteli kötelezettségük, pedig a rendelkezéseknek meg kell felelniük mindaddig, amíg végelszámolással meg nem szűnik a társaság.

A nyári mérlegdömping mindig jelentős többletterhet ró a cégbíróságokra. Van, ahol néhány hét alatt helyükre kerülnek a dokumentumok, másutt ez hónapokba telik. Mert – hiába az elektronikus út lehetősége – a beadványok túlnyomó többsége ma még papíralapon érkezik. A 2008-as üzleti évre vonatkozó beszámolókat – vagyis jövőre – azonban már kötelezően elektronikus úton kell benyújtaniuk a cégeknek, és csak a Cégszolgálathoz. Így rögtön a helyükre kerülhetnek az adatok, és egyszerű lesz kiszúrni, hogy melyik vállalkozás nem tett eleget kötelezettségének.

A helyzet az unió nagyobb országaiban sem rózsás. A Handelsblatt beszámolója szerint a legtöbb német kis- és közepes méretű vállalkozás sem tesz eleget mérlegbeszámolási kötelezettségének. A tavaly elfogadott törvény egymillió vállalkozást érint, ebből mintegy 570 ezer egyelőre nem tett eleget ennek a kötelezettségnek. A közzététel a cégeknek, a biztosítóknak, bankoknak, szövetkezeteknek, valamint külföldi vállalatok Németországban működő fióktelepeinek kötelező. Ezenkívül közzé kell tenni minden olyan vállalkozás pénzügyi adatait, amelynek két egymást követő évben a mérlegfőösszege meghaladja a 65 millió eurót, árbevétele a 130 milliót, s átlagosan több mint ötezer főt foglalkoztat. A nyilvánossá tett adatok ingyenesen hozzáférhetők az interneten.

Aki elmulasztja az eredmények bejelentését, legalább 2500, legfeljebb 25 ezer euró bírságra számíthat. Az új szabályozást nagy felháborodás kísérte a vállalatok körében. Többen ezért megpróbálják különböző trükkökkel kikerülni az üzleti eredmények nyilvánosságra hozatalát: családi vállalkozássá alakulnak át, ennek a társasági formának ugyanis nincsen közzétételi kötelezettsége. A szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek: az átalakulással a kötelezettség évekre visszamenőleg nem tűnik el, így például a 2006-os adatokat továbbra is el kell juttatni a nyilvántartó hivatalnak. VG

Elektronikus úton mindössze 344 beszámolót kapott a szolgálat.

Elektronikus úton mindössze 344 beszámolót kapott a szolgálat.-->