Befejeződtek a létesítmény pótmunkái
A pótmunkák befejeztével a napokban már beköltözhetnek az illetékes szervek is a tavaly októberben átadott mohácsi kikötőbe – mondták el érdeklődésünkre a Közlekedésfejlesztési Integrált Közreműködő Szervezetnél (KIKSZ). A mindegy hárommilliárd forint összköltségű beruházás megvalósulását a Schengen Alap 2,4 milliárd forintos támogatása tette lehetővé. Az unió kereskedelmi határán létesült kikötő a magyarországi fő vízi közlekedési útvonal déli belépő pontja. A fejlesztés – mint arról korábban beszámoltunk – Mohács iparterületén, zöldmezős beruházásként valósult meg. A létesítmény a VII. számú páneurópai közlekedési rendszer egyik csomópontja. Lényegében vízi, közúti és vasúti közlekedési útvonalak találkozásán fekszik.
A vízi határforgalom ellenőrzése eddig szétszórtan, bérelt épületekben és a folyón történt, a fejlesztés keretében – a schengeni kritériumoknak megfelelően – azonban kiépült a teljes kikötői infrastruktúra. A Dunán úszóművek, kikötőbakok, bejáróhidak és rézsűlépcsők létesültek, a szárazföldön pedig a nyílt és zárt vámterület kettéosztását megoldó központi vámépület, az irányítótorony és az elvámolásra váró áruk raktára. Felújították a vasúti és közúti összeköttetést lehetővé tévő vágány- és útburkolatokat is. A kivitelezési munkálatokat a Szeviép Zrt. végezte. A beruházás gazdasági jelentőségét növeli az is, hogy az érvényes uniós szabályozás szerint a vámbevételek 25 százaléka a vámolást végző tagországnál marad. Csak a fennmaradó hányadot kell az EU közös kasszájába befizetni.
A létesítmények mintegy 2,5 hektáros területen terülnek el, amelyet a Duna jobb – körülbelül 340 méter hosszú – partja, a város mellett elhaladó ipari vágány és a városba vezető (56-os) út határol. A parti sávban helyezkednek el az ellenőrzést és a szolgálati-vízi járművek kikötését biztosító létesítmények, míg a szárazföldön az ellenőrzésben részt vevő intézmények, irodák, raktárak és egyéb épületek (például megközelítő utak, parkolóhelyek, közművek) találhatók. A partfalak kiépítése mellett elkészültek a kikötői segédlétesítmények is: úszóművek, bejáróhidak, lépcsők, kikötői bakok, támdorongok, dorongfészkek.
Az ellenőrzés három helyen lehetséges. Egyrészt a hatósági hajók segítségével a nyílt vízen, másrészt a partfal mellett kialakított kikötőhelyeken, továbbá a mohácsi úti célú személyszállító hajók esetén a városközpontban elhelyezett úszóművön.
Az épületbe való beköltözés lehetősége, illetve az üzemeltetéshez szükséges források már a múlt év végén biztosítottak voltak. A beköltözés azonban akkor a VPOP és a határőrség döntése folytán nem történt meg, mert az illetékes szervek utólag, pótmunkában kérték a kormányzati gerinchálózathoz való csatlakozás kiépítését. Ennek alapja az a tavaly nyári kormányrendelet, amely előírja a kormányzati gerinchálózathoz való csatlakozási kötelezettséget. Ennek értelmében a KPSZE (Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység) decemberben kiegészítő közbeszerzést írt ki, a Szeviép Zrt. ennek alapján elvégezte a gerinchálózathoz való csatlakozáshoz szükséges munkálatokat. Finanszírozását a Schengen Alap hazai forrásrészében lévő maradványból oldották meg.
Kikötők
A Közlekedésfejlesztési Integrált Közreműködő Szervezetnél a mohácsi fejlesztésen kívül további két kikötőben összesen három projekt fut EU-s támogatással.Kettő (teljes költségük 1,5-1,5 milliárd forint) a csepeli szabad kikötő intermodális kapcsolata fejlesztésének jegyében, egy pedig a győr–gönyűi országos közforgalmú kikötőben.
Az ottani intermodális központ közlekedési kapcsolatainak fejlesztése mintegy 9,7 milliárd forint.
Kettő (teljes költségük 1,5-1,5 milliárd forint) a csepeli szabad kikötő intermodális kapcsolata fejlesztésének jegyében, egy pedig a győr–gönyűi országos közforgalmú kikötőben.
Az ottani intermodális központ közlekedési kapcsolatainak fejlesztése mintegy 9,7 milliárd forint. Kikötők A Közlekedésfejlesztési Integrált Közreműködő Szervezetnél a mohácsi fejlesztésen kívül további két kikötőben összesen három projekt fut EU-s támogatással.
Kettő (teljes költségük 1,5-1,5 milliárd forint) a csepeli szabad kikötő intermodális kapcsolata fejlesztésének jegyében, egy pedig a győr–gönyűi országos közforgalmú kikötőben.
Az ottani intermodális központ közlekedési kapcsolatainak fejlesztése mintegy 9,7 milliárd forint.-->


