Befűtöttek a biogázerőművek

Az elmúlt fél évben szinte havonta adtak át Magyarországon egy-egy új biogázerőművet. Az uniós és hazai költségvetési támogatásokkal épült korszerű szennyvíztisztítókhoz kapcsolódóan az elmúlt évtizedben már több mint egy tucat ilyen erőmű épült, ám hulladékalapanyag-bázisra csupán egyetlen, 2,5 megawatt névleges teljesítményű létesült Nyírbátorban, a Bátortrade Kft. beruházásában.

Többéves szünet után a következő biogázüzem csak tavaly októberben kezdte meg működését, amikor a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kenderes-Bánhalmán helyeztek üzembe egy megawatt villamosenergia- és 0,7 megawatt hőenergia-teljesítményű biogáz-tüzelésű kiserőművet. A beruházó Agrener Kft.-nek ez egymilliárd forintjába került. Európában egyedülálló biogáztermelő üzem kezdte meg működését novemberben a Magyar Cukor Zrt. kaposvári cukorgyárában is, 1,7 milliárd forintból, ahol a gyártás melléktermékét, a cukorrépaszeletet és -törmeléket hasznosítják. Néhány héttel később Klárafalván adtak át egy 0,5 megawatt teljesítményű létesítményt, s már javában folyik a próbaüzem a Pálhalmai Agrospeciál (PA) Kft. tavaly őszre elkészült erőművében is. A cég 2,5 milliárd forintos beruházással 1,7 megawatt teljesítményű biogáz-hasznosítót épített fel. A több mint 4200 hektáron gazdálkodó mezőgazdasági társaság vezetése azért döntött a biogáz hasznosítása mellett, mert az évi 800-900 szarvasmarha és 16 ezer sertés felnevelése során keletkező évi 30 ezer tonna szalmás istállótrágya hasznosítására épp egy biogázüzem tűnt a legjobb megoldásnak. Új irányt jelez a szennyvízalapú biogáz hasznosításában, hogy egy magánvállalat, a Dreher Sörgyár Zrt. – kifejezetten költséghatékonysági szempontokat szem előtt tartva – az idén januárra felépített egy 1,4 megawatt teljesítményű, szennyvíztisztítóval összekapcsolt erőművet mintegy 500 millió forintból.

Csakhogy a további fejlesztések ellen hat, hogy a megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt áram kötelező átvételéről szóló kormányrendelet értelmében a biogázerőművek üzemeltetőinek is havonta menetrendet kell adni áramtermelésük várható alakulásáról. Öt százaléknál nagyobb mértékű eltérés esetén kilowattóránként 5 forintos szabályozási pótdíjat kell fizetniük. Az erőművekhez tartozó hasznosítóüzemekben termelt biogáz minősége és fűtőértéke azonban az alapanyagként felhasznált hulladékok összetételétől függően változhat, így a biogáz elégetésével megtermelt áram mennyisége is ingadozhat – fogalmazott Szárszó Tibor. A PA Kft. projektvezetője elmondta: ez a gyakorlat tervezhetetlenné teszi az áramhálózatba egyébként jól integrálható biogázüzemek gazdálkodását, mivel a pótdíjak a teljes nyereséget könnyedén felemészthetik.

A már megvalósult fejlesztések ellenére az egy főre eső hasznosított biogáz mennyiségét tekintve Magyarország még mindig az utolsó helyen áll Európában, miközben az országnak kiválóak az adottságai a megújuló energiaforrás hasznosítására. A Magyar Biogáz Egyesület szerint gazdaságosan a teljes energiafelhasználás 10–25 százalékát lehetne biomassza-alapú energiatermeléssel kiváltani. Ennek egytizedét lehetne biogázból fedezni, nagyjából 300 megawatt erőművi teljesítmény kiépítésével.