Célkeresztben az energiacégek

Árupiaci hosszra, a tőzsdei részvényértékek hullámzására és az ingatlanalapok portfóliójának átrendeződésére kell számítania annak a vállalatnak, amelyik ezekben a napokban áttekinti közép- és hosszú távú befektetéseit – összegezte több vezető befektetési és ingatlanszakértő a magyar és a globális helyzetet a Cushman & Wakefield nemzetközi ingatlanszakmai szolgáltató által rendezett elemzői rendezvényen.

A Mibe fektessük pénzünket? című beszélgetésen elhangzott: az energiaszektorban működő vállalatok továbbra is a célkeresztben maradnak, akárcsak az árupiacok. Mindkettőnél további fellendülés jósolható, túlértékeltségük mindaddig fennmarad, amíg nem találnak alternatív energiaforrásokat, illetve az arany és más ipari fémek árfolyama nem kerül vissza a válság előtti tartományba. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Zrt. befektetési vezetője szerint az élelmiszer is ilyen stratégiai tényezővé vált-válik. „A befektetők alapdilemmája, hogy a biztonság vagy a hozam-e az elsődleges. Különösen ilyen válságos, erősen hullámzó időszakban az ingatlan még mindig az első szempontot erősítheti; nem csoda, ha pénzügyi krízisek idején sokan fordulnak a kiszámíthatóbb ingatlanszektor felé. A vállalatok és az ingatlanalapok ingatlanvagyona ugyanakkor erős átértékelésen megy keresztül mostanában” – figyelmeztetett az alapkezelő vezetője.

Alátámasztotta ezt Charles Taylor, a Cushman & Wakefield ügyvezető igazgatója, kiemelve: a hitelválság után a befektetők újraértékelik az ingatlanportfóliójukat, és kiveszik belőle az alulteljesítő eszközöket, igyekeznek eladni azokat. Úgy véli: Magyarországon az idén a 2006-os 950 millió eurónál többet, de a tavalyi 1,9 milliárdnál kevesebbet költenek majd az intézményi befektetők az ingatlanpiacon. Az ez évi kilátásokról hozzátette: „A magyar piacot sokkal kevésbé érinti ugyan a hitelválság, mint a nyugat-európait, ám félő, hogy a másodosztályú irodák, egyéb ingatlanok nagyobb arányban jelennek meg a piacon, mint eddig, így felhígulhat az állomány.”

Duronelly emlékeztetett: az idén és a következő néhány évben jelentős infrastrukturális beruházások lesznek világszerte; ebből a hullámból – EU-s forrást is használva – Magyarország szintén részesedik, s ez jót tesz a piacnak. Ugyanakkor a mostani, recessziótagadó álláspont után következő inflációs félelem ezt az egész jótékony hatást semlegesítheti. A kamatkörnyezet romlása, az alacsony magyar gazdasági növekedés nyomán szerinte előtérbe kerülhetnek a fejlesztési célzatú magyar ingatlanalapok. „Az igazi félelmem az, hogy a globális, főleg az amerikai bankszektor képes-e ellenállni a külső nyomásnak. A technológiai cégek válságát kiheverték az ezredfordulón, de a bankrendszerét sokkal nehezebb lesz. Nálunk a bankok kitettsége sokkal kisebb, így nem számítok válságra” – mondta.

Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke sürgette, hogy profi ingatlankezelők kezébe adják a lakásvagyon nagyobb részét. Így ugyanis a felszabaduló tőkével a kisbefektetők is megjelenhetnének a tőzsdén. Emlékeztetett: a Wizz Air, a TriGranit és a Malév is jelezte, hogy gondolkodik a BÉT-en való megjelenésen.