BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Felszámolják a cigánytelepet - Lakást vettek a romáknak Garaboncon

Hamarosan felszámolják a cigánytelepet Garaboncon, és a faluba költöztetik az ott élő hat családot, melyeknek átlagosan hatmillió forintért vásároltak használt lakást. Az ingatlanokat azonban öt évig elidegenítési tilalom terheli, csak ezután kerülhetnek a családok tulajdonába. Az elhagyott viskókat azonnal ledózerolják, nehogy bárki is beköltözzön - közölte a Roma Sajtóközpont.

 A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SzMM) és az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) 2006. novemberében ötszázötmillió forintos keretösszeggel hirdetett meghívásos pályázatot a cigánytelepeken élők társadalmi integrációját elősegítő programokra: ebből négyszázmillió forintot a minisztérium, a többit az OFA biztosította.

Tizenegy hátrányos helyzetű település osztozott a pénzen, a legkevesebbet, tizenötmillió forintot Vasboldogasszony kapta.

Garabonc követi őt a sorban valamivel több, mint harmincnyolcmillió forinttal. Garaboncon nem az önkormányzat, hanem a Hálózat az Integrációért Alapítvány volt a főpályázó a telep-programban. Koma László polgármester ezt azzal magyarázta, hogy egy korábbi pályázatukat forráshiányra hivatkozva elutasított a szaktárca, és a telepfelszámolás hírére feszültség alakult ki a faluban a többségi és a kisebbségi lakosság közt. Koma kétszázötvenre becsülte a falu roma lakosságát, akik közül húszan élnek a Golán Fennsíknak csúfolt cigánytelepen, ahol sem víz, sem gáz, sem csatornahálózat nincsen.

Vízöblítéses WC nincs, csak latrina, és egy patakból merik a vizet a lakók. Bogdán Iván, a Hálózat az Integrációért Alapítvány munkatársa közölte: hat család él cigánytelepen, és átlagosan hatmillió forintot fordítottak egy-egy család házvásárlására. Bogdán azt mondta: öt családnak helyben, egynek Nagyradán vásároltak lakást, mert nem volt eladó ház Garaboncon.

Már zajlik a lakások felújítása és komfortosítása: fatüzeléses kályhákat és villanybojlert szerelnek be.

A munkálatokat az alapítvány által megbízott szakemberek, és tizenkét kőműves tanuló végzi, akik közül négyen a cigánytelepen laknak. Bogdán elmondta: jogszabály írja elő, hogy öt évig elidegenítési tilalmat kell bejegyezniük a lakásokra, és csak azután kerülhetnek az ingatlanok a családok tulajdonába. Az emberek kiköltözése után, április vége felé az önkormányzat ledózerolja a putrikat a telepen, és rendbe teszi a területet, nehogy mások beköltözhessenek az elhagyott viskókba.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.