Cégvilág

Felszámolják a cigánytelepet - Lakást vettek a romáknak Garaboncon

Hamarosan felszámolják a cigánytelepet Garaboncon, és a faluba költöztetik az ott élő hat családot, melyeknek átlagosan hatmillió forintért vásároltak használt lakást. Az ingatlanokat azonban öt évig elidegenítési tilalom terheli, csak ezután kerülhetnek a családok tulajdonába. Az elhagyott viskókat azonnal ledózerolják, nehogy bárki is beköltözzön - közölte a Roma Sajtóközpont.

 A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SzMM) és az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) 2006. novemberében ötszázötmillió forintos keretösszeggel hirdetett meghívásos pályázatot a cigánytelepeken élők társadalmi integrációját elősegítő programokra: ebből négyszázmillió forintot a minisztérium, a többit az OFA biztosította.

Tizenegy hátrányos helyzetű település osztozott a pénzen, a legkevesebbet, tizenötmillió forintot Vasboldogasszony kapta.

Garabonc követi őt a sorban valamivel több, mint harmincnyolcmillió forinttal. Garaboncon nem az önkormányzat, hanem a Hálózat az Integrációért Alapítvány volt a főpályázó a telep-programban. Koma László polgármester ezt azzal magyarázta, hogy egy korábbi pályázatukat forráshiányra hivatkozva elutasított a szaktárca, és a telepfelszámolás hírére feszültség alakult ki a faluban a többségi és a kisebbségi lakosság közt. Koma kétszázötvenre becsülte a falu roma lakosságát, akik közül húszan élnek a Golán Fennsíknak csúfolt cigánytelepen, ahol sem víz, sem gáz, sem csatornahálózat nincsen.

Vízöblítéses WC nincs, csak latrina, és egy patakból merik a vizet a lakók. Bogdán Iván, a Hálózat az Integrációért Alapítvány munkatársa közölte: hat család él cigánytelepen, és átlagosan hatmillió forintot fordítottak egy-egy család házvásárlására. Bogdán azt mondta: öt családnak helyben, egynek Nagyradán vásároltak lakást, mert nem volt eladó ház Garaboncon.

Már zajlik a lakások felújítása és komfortosítása: fatüzeléses kályhákat és villanybojlert szerelnek be.

A munkálatokat az alapítvány által megbízott szakemberek, és tizenkét kőműves tanuló végzi, akik közül négyen a cigánytelepen laknak. Bogdán elmondta: jogszabály írja elő, hogy öt évig elidegenítési tilalmat kell bejegyezniük a lakásokra, és csak azután kerülhetnek az ingatlanok a családok tulajdonába. Az emberek kiköltözése után, április vége felé az önkormányzat ledózerolja a putrikat a telepen, és rendbe teszi a területet, nehogy mások beköltözhessenek az elhagyott viskókba.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek