Ingatlanadó: sok a kérdés

Magyarországon az adók már így is magasak. A kormányzat által teremtett üzleti légkör európai összehasonlításban többek között éppen a nehézkes adórendszer miatt kapott 2007-ben is rosszabb besorolást. Ha azonban az ingatlanadó más terheket váltana ki, még akár életképes megoldás is lehetne – véli Rémi Couture, a Colliers International ingatlanügynökség befektetési elemzője.

Nyilvánvaló azonban, hogy egy újabb adó pontosan ellenkező hatást is eredményezhet. Tisztán kellene látni, hogy a kormány milyen módon kívánja majd bevezetni ezt az új terhet. Az elv egyszerű, de az alkalmazása öszszetettebb, és nem gondolták át a bevezetést. Kikre terjed ki pontosan az adózási kötelezettség (kórházak, iskolák, egyetemek, múzeumok is az adóztatott ingatlanok körébe tartoznak majd)? Rendelkezésre áll az összes adóköteles ingatlan értékbecsléséhez szükséges kapacitás? Milyen jogorvoslati lehetőség állna azon adófizetők rendelkezésére, akik nem értenek egyet ingatlanjuk értékbecslésével? Mi történik azokkal a kisnyugdíjasokkal, akiknek a tulajdonában nagy értékű ingatlan van?

Couture az ingatlanadó kanadai alkalmazása kapcsán rámutatott: ott ez olyan helyi adónemként működik, amelyet a helyi közszolgáltatások finanszírozására fordítanak. Ily módon az adófizetők jobban ellenőrizhetik, mire használták fel. A rendszer jól működik, és a teher mértéke sem változik, ugyanis a városok versengenek egymással e téren.

Ez az adó hatással van és lehet majd Magyarországon is az irodabérleti piacra: az A kategóriájú irodaépületek tulajdonosai ugyanis igyekeznek a bérlőkre terhelni a pluszterhet. A Colliers szakértője egy nemrég értékesített A kategóriás épület példáján rámutatott: egyszázalékos ingatlanadó esetén a bérlők által fizetett szolgáltatási költségek m2-ként akár 1,43 euróval is növekednének havonta.

Hosszú távon ennek a tehernek van egy érdekes hatása, mondhatni előnye: ha a piac meghatározó szereplői az ingatlanok értékének növelésére törekszenek. Az ingatlanfejlesztők és a befektetők tarsolyában ez fontos érv lehet, mivel számszerűsíthetik a megvalósított projektek hatását a helyi önkormányzatok bevételeinél. Ha úgyis adózni kell, legalább „hatékonyan” adózzanak.