Kevesebb pénz az alapoknak
Hatalmas mennyiségű kockázati tőke áll Kelet-Európa kapujában, de a jövőben nehezedik a nagy értékű kivásárlási ügyleteket végrehajtó kockázati alapok hitelhez jutása, így ezen tranzakciók számának csökkenése várható, összefüggésben a nemzetközi pénzügyi válsággal – vélekedik Karsai Judit, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület statisztikai bizottságának elnöke. A Deloitte legutóbbi kockázati tőke bizalmiindex-felmérése is azt mutatja, hogy a globális tőke- és hitelpiacok eseményei nyomán meggyengült a befektetői bizalom. Ezenkívül a gazdasági klíma és a hitelfinanszírozás elérhetősége is romlott, ezért kisebb kockázatitőke-ügyletekre számítanak az iparág szereplői.
A szakértő Magyarországon a lassan elinduló JEREMIE programtól a kis összegű s jellemzően korai fázisú befektetések számának jelentős növekedését várja. Jelenleg már hat alapkezelő jelentkezett be a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél – ez ugyanis szükséges a programban való részvételhez, illetve ahhoz, hogy az alapkezelők magyar intézményi befektetőktől vonjanak be forrásokat kockázati alapjaikba. A szakember azt várja a programtól, hogy elsősorban a most népszerű területek jutnak tőkéhez, így az informatikai, a biotechnológiai és a kommunikációs terület, tehát a kis tőkeigényű, tudás- és technológiaintenzív ágazatok.
Hozzáfűzte: a JEREMIE programnak várhatóan akkor lesz érezhető gazdasági hatása, ha olyan magyar találmányokba fektetnek majd az alapok, amelyekből regionálisan – vagy még szélesebb nemzetközi körben – is üzletet lehet kovácsolni. A magyar intézményi befektetők a kockázatitőke-alapok finanszírozásba való bevonásától pedig a hazai piacról leginkább hiányzó, közepes, egy- és ötmillió euró közötti ügyletek felfutását várják.
Mint Karsai elmondta, az MKME legfrissebb, egyben e tekintetben az első ilyen területre is kiterjedő kutatása jól mutat-ja: a kockázati és magántőke elsősorban az expanzív szakaszú befektetéseket részesítette előnyben, a legjellemzőbb e tekintetben az építőipar, a mezőgazdaság, a pénzügyi szolgáltatás, az energetika, a gyógyászat, a biotechnológia, az elektronika és a kommunikáció. A számítástechnika az egyetlen olyan ágazat, ahol a tőke közel fele induló és korai fázisú cégekbe, a másik fele pedig expanzív szakaszú cégekbe áramlott.
Általában viszonylag kevés kockázati és magántőkét kapnak Magyarországon az induló (start up) és a korai fázisban (early stage) lévő cégek az évente hazánkban összesen befektetett kockázati tőkéhez képest. Több olyan iparág is akadt, ahol egyáltalán nem volt vagy csak a teljes befektetett tőke egytizede körül, illetve az alatt alakult az early stage ügyletekbe finanszírozás. Ilyen volt az éptőipar, a mezőgazdaság, a kommunikáció, a biotechnológia is.
Tőkealap-kezelők
Forrás: PSZÁF(a magyar tőkepiaci törvény hatálya alatt működő kockázatialap-kezelők*)
Biggeorge’s-NV Equity Zrt.
Corvinus Zrt.
Első Magyar Zrt.
Informatikai Zrt.
Ötnegyed Zrt.
Primus Capital Zrt.
* A Tpt. tartalmazza a hazai kockázati tőkealapokra vonatkozó fejezetet.
(a magyar tőkepiaci törvény hatálya alatt működő kockázatialap-kezelők*)
Biggeorge’s-NV Equity Zrt.
Corvinus Zrt.
Első Magyar Zrt.
Informatikai Zrt.
Ötnegyed Zrt.
Primus Capital Zrt.
* A Tpt. tartalmazza a hazai kockázati tőkealapokra vonatkozó fejezetet. -->
